1. szint

2. szint

3. szint

Európai Szociális Alap (ESZA) és helye az EU támogatások között - a négy strukturális alap

.

Az Európai Szociális Alap az Európai Unió eszköze az emberi erőforrások fejlesztésére. Létrehozásáról a Római Szerződés rendelkezik.

A Római Szerződés rendelkezik az Európai Szociális Alap létrehozásáról “a dolgozók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és az életszínvonal emeléséhez való hozzájárulás érdekében” (3. cikkely, i alpont),. illetve, hogy “megkönnyítse az elhelyezkedés lehetőségét, megnövelje a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitását, valamint megkönnyítse az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodást, kiváltképpen a szakmai képzés és átképzés által.” Ez az 1957-es megfogalmazás a mai napig nem vesztette érvényét, így a Szociális Alap működésének jogi alapja nem változott. Az Alapot azonban ténylegesen csak 1961-ben állították fel. Feladata lett a szakképzés és a munkanélkülieknek visszavezetése az aktív életbe. Ma az Európai Szociális Alap is az ún. Strukturális Alapok részét képezi.

Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund) 1974

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/erdf/en.pdf

http://europa.eu.int/comm/regional_policy/activity/erdf/erdf1_en.htm

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot Írország, Nagy-Britannia és Dánia csatlakozása után hozták létre. A regionális politika - a dél-európai országok belépése után - az Egységes Európai Okmányban (1987) erőteljes hangsúlyt kapott. Az Egységes Európai Okmány 130. cikkelye a következőképpen határozza meg a regionális politika céljait:

A Maastrichti Szerződés (1991) megerősítette ezeket az alapelveket és további javaslatokat fogalmazott meg a közösség kohéziójának erősítése végett. Ezek a közlekedési infrastruktúra (úthálózat) továbbfejlesztésére és egy új pénzügyi alap megszervezésére (Kohéziós Alap) vonatkoztak.

(European Agricultural Guidance and Guarantee Fund) 1964

http://europa.eu.int/comm/agriculture/rur/index_en.htm

1993

http://europa.eu.int/comm/fisheries/index/index_en.htm#s

Az Európai Strukturális Alapok és az Európai Szociális Alap: jogi keretek

1260/1999/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet a Strukturális Alapokról

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/sf/en.pdf

Az Európai Bizottság és Tanács 1784/1999 számú Rendelete az ESZA általános feladatairól és hatásköréről

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/esf/en.pdf

A tagállamok által végrehajtandó, a Strukturális Alapokból származó támogatások nyilvánosságával és a vonatkozó információs tevékenységgel kapcsolatos intézkedésekről szóló 1159/1999 sz. rendelet

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/i_p/en.pdf

A Strukturális Alapok által társfinanszírozott tevékenységek elfogadható kiadásairól szóló 1685/1999 sz. rendelet

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/eligibility/en.pdf

A Strukturális Alapok által biztosított támogatások pénzügyi kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló 448/2001 sz. rendelet

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/f_c/en.pdf

A Strukturális Alapok által biztosított támogatások ellenőrzési és kezelési rendszeréről szóló 438/2001 sz. rendelet

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/m_c/en.pdf

A Strukturális Alapok költségvetésének kezelésében az euro használatát érintő eljárásokról szóló 643/2000 sz. rendelet

http://europa.eu.int/comm/employment_social/http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/euro/en.pdfesf2000/regulations/i_p/en.pdf

A 3906/1989 sz. EGK rendeletet módosító 1266/2000 sz. rendelet az Előcsatlakozási Stratégia keretében a csatlakozó országok számára biztosított segély koordinációjáról

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/pre-accession_aid/en.pdf

1267/2000 sz. rendelet az előcsatlakozási szerkezetátalakítási irányvonalak eszközrendszerének (ISPA) létrehozásáról

http://europa.eu.int/comm/employment_social/esf2000/regulations/ispa/en.pdf

ESZA története

Római Szerződés (1957)

A Római Szerződés rendelkezik az Európai Szociális Alap létrehozásáról: “a dolgozók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és az életszínvonal emeléséhez való hozzájárulás érdekében” (3. cikkely, i alpont), illetve, hogy “megkönnyítse az elhelyezkedés lehetőségét, megnövelje a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitását, valamint megkönnyítse az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodást, kiváltképpen a szakmai képzés és átképzés által.” Ez az 1957-es megfogalmazás a mai napig nem vesztette érvényét, így a Szociális Alap működésének jogi alapja nem változott.

ESZA tényleges felállítása: 1961

1999

http://www.ofakht.hu/dokument/gyultom/euszoc.html

2000-2006

- a humánerőforrás-fejlesztés és a foglalkoztatáspolitika terén kiegészíteni és támogatni a tagállamok tevékenységét

.

1.Azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlag 75%-át
- Kívül eső régiók (francia tengerentúli területek, Azori-szigetek, Madeira, Kanári-szigetek)
- Észak-Svédország és Finnország ritkán lakott területei
2.Változásokhoz alkalmazkodó területek az ipari és a szolgáltatási szektorban
- Hanyatló mezőgazdasági térségek
- Nehézségekkel küszködő városi területek
- Nehéz gazdasági helyzetben levő, a halászattól nagymértékben függő területek

3.Foglalkoztatási, oktatási és képzési rendszerek és politikák modernizálása és alkalmazása. Ide tartozik az EU 1. célkitűzésen kívül eső teljes területe.

A szociális kohézió elképzelhetetlen a gazdasági és regionális fejlettségbeli szintek közötti különbözőség csökkentése nélkül. A gazdasági és regionális fejlettségbeli szintek közötti különbözőség csökkentése viszont elképzelhetetlen a szociális kohézió nélkül. Közvetlenül a szociális gondok orvoslását célozza az Európai Szociális Alap.

Jelenleg (2003 nyarán) megoszlanak a vélemények az 1. célterületen kívül eső területek további támogatásáról. Például a hollandok, akik szerint “a gazdag országok nem kérhetnének további támogatást az EU Strukturális Alapjaiból, azért hogy források szabadulhassanak fel az új tagállamok zökkenőmentesebb csatlakozásához”, még jelentős ellenállást tanúsítanak. Szerintük a kieső régiókat átmeneti támogatásban kell részesíteni. Az Egyesült Királyság véleménye szerint a 2. célterületeknek nyújtott támogatásoknál nagyobb szabadságot kellene adni. A gazdagabb tagországok akár saját kezelésbe vehetnék programjaikat, ez nem jelentene feltétlenül re-nacionalizációt, inkább a fejlesztési lehetőségek rugalmasabb kihasználását. Svédország 5-10%-os Strukturális Alapok “borítékot” látna szívesen. Svédország és Finnország ragaszkodik a gyéren lakott területek támogatásához, Ciprus pedig a Kohéziós Alaphoz.

A Bizottság a teljes költségvetési csomag 1/3-át szándékozik a 2. célterület támogatására fordítani… A tagállamok hozzájárulását objektív kritériumok alapján számítanák ki (munkanélküliség, egy főre jutó GDP, foglalkoztatási ráta, stb.). Minden tagállam maga választaná ki támogatásra szoruló régióit. Ehhez a Bizottság egy ún. “á la carte menüt” javasolna 5 prioritásra alapozva: innováció, közérdekű szolgáltatások és hozzáférhetőségük, foglalkoztatás és képzés, környezet és kockázatmegelőzés, vidéki sokszínűség és a kulturális örökség megóvása). Emellett speciális helyzetben lévő területeket (hanyatló városi, elhagyott vidéki, természeti hátrányokkal küzdő és különösen távoleső területek) támogatna.

(Forrás: Az európai regionális politika jövője, in:

V. évfolyam 42. szám 2003. június 6.

- A munkanélküliség csökkentése, a hosszú-távú munkanélküliség megelőzését szolgáló aktív politikák és a munkaerőpiacra belépők vagy újra belépők támogatása.
- Az egyenlő esélyek és a kirekesztés elleni küzdelem elősegítése
- Az oktatás és képzés, mint az élethosszig tartó tanulás részének fejlesztése
- A képzett és alkalmazkodóképes munkaerő létrejöttének elősegítése, a munkaszervezeten belüli innováció támogatása, a vállalkozói készségfejlesztés és munkahelyteremtés támogatása, az a kutatás, tudomány és technológia területén. emberi erőforrások fejlesztése
- A nők munkaerőpiaci részvételének javítás

ESZA eszközök

A munkaerőpiac fejlesztése.

ESZA támogatás nagysága

Az Strukturális Alapok összesen 195 milliárd Eurot (50310 milliárd forint) osztanak szét 2000 és 2006 között.

A csatlakozó országok számára összesen 45 milliárd eurót különített el az EU az Agenda 2000 keretében, ennek kb. harmadrésze fordítható humánerőforrás-fejlesztésre.

ESZA befektetések alapjai

I. A foglalkoztathatóság javítása

Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek

http://www.konfoderaciok.hu/mszeib/integracio/1999-4/1999-4-s.html

http://www.euforium.hu/euintegra-cikk.php?c=19

Employment Guidelines, April 2003

Policies should achieve on average for the EU:

I.

• An overall employment rate of 67 % in 2005 and 70 % in 2010.
• An employment rate for women of 57 % in 2005 and 60 % in 2010.
• An employment rate of 50 % for elder workers (55-64) in 2010.

II.

• Improving productivity and quality at work
• Strenghtening social cohesion and inclusion
• Address change and promote adaptability and mobility in labour market
• Increase labour supply and promote active aging
• Gender equality
• Make work pay through incentives to enhance work attractiveness
• Transform undeclared work into regular employment
• Address regional employment disparities

III. Good governance and partnership in the implementation of Employment Guidelines

• Involvement of parliamentary bodies, social partners and other relevant actors
• Adequate financial allocations

http://europa.eu.int/comm/employment_social/employment_strategy/prop_2003/gl_en.pdf

National Action Plans on Employment (NAP)

Quantitative goals for the National Action Plan on Employment

In addition to others targets, the NAP was given seven quantifiable goals:

1. to raise employment by 100,000 by the year 2002;
2. to reduce the unemployment rate to 3.5% by 2002 from the current rate of 4.5%;
3. to include 20% of unemployed people in reintegration measures by 2002;
4. to halve by 2002 the proportion of unemployed people aged under 25 remaining jobless for more than six months, and of older unemployed people remaining jobless for more than 12 months;
5. to create an additional 18,000 places in childcare facilities, for which purpose ATS 600 million is to be spent in 1999
6. to reduce the proportion of all 20-24 year olds with only basic education to less than 15% in the medium term and to less than 10% in the longer term - the goal applies, by implication, to both males and females as individual categories; and
7. to create by 2000 an additional 4,000 apprenticeship positions.

http://www.eiro.eurofound.ie/1998/05/inbrief/EU9805107N.html

http://www.konfoderaciok.hu/mszeib/integracio/1999-4/1999-4-s.html

http://www.euforium.hu/euintegra-cikk.php?c=19

Austria, NAP

http://www.eiro.eurofound.ie/1999/01/feature/AT9901120F.html

National Action Plans on Employment in 2001 in EU Member Countries

http://europa.eu.int/comm/employment_social/news/2002/may/naps2002_en.html

Strukturális Alapok 4 alapelve

Az erőforrások koncentrált felhasználására vonatkozik.

A koncentráció elve alapján az erőforrásokat nem szétaprózva, hanem meghatározott célkitűzésekre (prioritásokra) és a rögzített kritériumok alapján, a kijelölt régiókban, koncentráltan kell felhasználni.

A programozás elve alapján a támogatások szabályozása többéves periódusokra vonatkozik.

A programozás lehetővé teszi a különböző alapok működésének összehangolását.

Vertikális partnerség: EU és a tagállam intézményei közötti szoros együttműködés.

1989 óta lényeges irányelv a partnerség és a monitoring elve. Ezek a projektek előkészítésének, végrehajtásának, további figyelemmel kísérésének képességére, s ebben az Európai Bizottság és a nemzeti intézmények együttműködésére vonatkoznak. Ez a szoros konzultáció az egyes országokkal szemben meghatározott személyi-intézményi követelményeket is támaszt.

Az addicionalitás vagy társfinanszírozás elve alapján a támogatások nem helyettesíthetik egy-egy országnak a strukturális fejlesztési célokra fordított kiadásait.

Az addicionalitás elvének figyelembevétele azt jelenti, hogy a fejlesztés továbbra is a nemzetállam felelőssége, s ezt pénzügyileg is bizonyítania kell, s a közösségi hozzájárulás kivétel nélkül kiegészítő jellegű. Ezzel az volt a Közösség célja, hogy a közösségi források bevonásával érezhetően növekedjen a források összege, ne pedig csupán a támogató személyében következzen be változás. Az EU törvény rendelkezik a Strukturális Alapok által nyújtott támogatások minimális és maximális arányáról.

Példák az ESZA gyakorlati alkalmazására

Közigazgatási reform támogatása

http://www.esza.hu/europaiunio/gorogorszag.html

Kis-és középvállalati képzések elősegítése

http://www.esza.hu/europaiunio/portugalia.html

Vállalati képzési rendszerek átalakítása az újraegyesítés után

http://www.esza.hu/europaiunio/nemetorszag.html

A kutatási szféra és a KKV-k közötti szakadék áthidalása

http://www.esza.hu/europaiunio/belgium.html

A nők képzettségének javítása

http://www.esza.hu/europaiunio/irorszag.html

Az iskola és munka közötti szakadék áthidalása.

Az ifjúsági munkanélküliség megelőzése

http://www.esza.hu/europaiunio/spanyolorszag.html

A tartós munkanélküliség megelőzése

http://www.esza.hu/europaiunio/ausztria.html

A női munkanélküliség kezelése

http://www.esza.hu/europaiunio/franciaorszag.html

http://www.esza.hu/europaiunio/dania.html

Egy város potenciáljának újbóli fellendítése partnerség révén

http://www.esza.hu/europaiunio/finnorszag.html

“Olympos” kompetencia fejlesztő projekt

Vállalati készségfejlesztő projekt

Danish Crown – célzott kompetencia fejlesztő projekt a vágóhíd ágazatban

Az Olympos célja az, hogy a létező intézkedéseket kiegészítve hozzájáruljon a résztvevő felek készségeinek fejlesztéséhez, megerősítse a felek közötti együttműködést és az együttműködést a nyitott munkaerő piac érdekében.

Atipikus személyes és közösségi magatartás, valamint a munkaerő-piaci jelenlét hiánya

Egyéb, pl.: negatív iskolai tapasztalatokkal rendelkező fiatalok, átképzési programban visszamaradók

Résztvevők kiválasztása

Egyéni kurzusok: Az Olympos egy évig követi nyomon a résztvevő fejlődését egy személyes tanácsadó segítségével. Ez alatt a résztvevők különböző képzéseken, gyakorlaton, támogatott foglalkozatáson, stb., illetve ezek kombinációin vesz részt. A résztvevők fejlődésének ugyanakkor mérhetőnek kell lennie, ennek módszerét ki kell fejleszteni.

Hálózat: Ki kell alakítani a résztvevők hálózatát

Új kezdeményezések kialakítása: Új kezdeményezésre egy példa lehet az egyedülálló anyák számára létrehozott hálózati képzések. Ebben a projektben a projekt menedzseren kívül olyan tanácsadókat alkalmaznak, mint pszichológus, pszichoterapeuta, ergoterapeuta, szociális munkás, munkaügyi tanácsadó.

A Strukturális és Kohéziós Alapok Magyarországon

Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework) elkészítése. Ennek formális elfogadása jogi okokból csak a csatlakozás időpontjában történhet meg.

Pénzügyi keret

N+2-ES SZABÁLY

N+2-ES SZABÁLY: a pénzügyi kötelezettségvállalás évétől (N) számítva két év áll rendelkezésre a forrás felhasználására.

Azaz, ha 3 éven belül nem érkezik elfogadható fizetési kérelem a kötelezettségvállalás adott részére, akkor a Bizottság automatikusan visszalép az arra vonatkozó finanszírozási kötelezettségétől.

Az ESZA támogatásait Magyarország csak az Európai Unióhoz való csatlakozást követően veheti igénybe

http://www.esza.hu/

http://www.prof.iif.hu/esza/

Nemzeti foglalkoztatási akcióterv

- Ex-Ante értékelés
- Helyzetértékelés
- A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája
- Operatív Programok rövid leírása
- Pénzügyi Táblák
- A stratégia koherenciája és konzisztenciája
- A megvalósításra vonatkozó rendelkezések
- Társadalmi egyeztetés, partnerség

http://www.euforium.hu/euintegra-cikk.php?c=51

A 2000-2006. évi új költségvetési időszaktól az ESZA csak azokat a projekteket támogathatja, amelyek céljai szerepelnek az európai foglalkoztatási stratégiát megvalósító tagállami nemzeti foglalkoztatási akciótervekben.

http://www.esely.szochalo.hu/esely2001bago05.htm

1. Prioritás: Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása

http://www.euro.hu/nemzetifejlesztesiterv/HEFOP%20j.doc

• A hátrányos helyzetű, különös tekintettel a roma fiatalok, illetve a fogyatékkal élő fiatalok továbbtanulási esélyeinek javítása integrált oktatásukon keresztül
• A család és a munkahely összeegyeztetését segítő ellátások fejlesztése
• Képzéssel a munkanélküliség ellen
• A hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és foglalkoztathatóságának javítása
• Alternatív foglalkoztatási szolgáltatások
• Alapkészségek, kommunikációs, szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése a közoktatásban
• Az oktatási infrastruktúra fejlesztése az esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés és az egész életen át tartó tanulás biztosítása érdekében
• A társadalmi befogadást támogató intézmények fejlesztése
• Orvostechnikai eszközök cseréje, bővítése

A Strukturális Alapok és a Kohéziós alap fogadásával kapcsolatos joganyag

• 2219/2000. (IX. 21.) Korm. Határozat
  a támogatási rendszer EU-konform átalakításáról, valamint a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadásával összefüggő feladatok végrehajtásáról és felülvizsgálatáról

• 2179/2000. (VIII. 9.) Korm. Határozat
  a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes feladatok ellátásáról szóló 1051/2000. (VI. 28.) Korm. határozatban foglalt egyes feladatok végrehajtásáról

• 1067/2000. (VIII. 9.) Korm. Határozat
  egyes kormányhatározatoknak a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő módosításáról

• 2273/1999. (X. 22.) Korm. Határozat
  a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadásával összefüggő további feladatokról

• 2073/1999. (IV. 21.) Korm. Határozat
  a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadásával összefüggő feladatokról

• 2134/1999. (VI. 11.) Korm. Határozat
  támogatási rendszerünk EU-konform átalakításának soron következő feladatairól

• 2212/1998. (IX. 30.) Korm. Határozata
  a 2002. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról

• 2158/2001. (VI. 27.) Korm. Határozata
  a 2002. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozat módosításáról

Intézmények

Regulation 438/2001

Regulation 448/2001

Regulation 1159/2000

Regulation 1685/2000

Regulation 1260/1999

Regulation 1262/1999

Pályázók köre

Ezek konzorciumai

Hazai intézmények az ESZA igénybevételére

Az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülés keretében jött létre

• programok előkészítésében való részvétel,
• a jóváhagyott programok teljes körű szakmai és pénzügyi lebonyolítása,
• a programvégrehajtás ellenőrzése és utóellenőrzése

Gyakorlati útmutató a Phare, ISPA és SAPARD szerződéses eljárásaihoz, (PRAGs) http://www.cfcu.hu/index.html