Marmol - Geographical extension

Marmol Research Budapest

Collective bargaining mainstream in Hungary

Szilvia Borbély

2003 November

Content

1. Economic climate 1

2. Collective bargaining: new impetus on sectoral level collective agreements 3

2.1. National level (tripartite) bargaining - minimum wages and wage proposals 3

2.2. New impetus on sectoral level (bipartite) social dialogue 4

2.3. Collective agreements concluded by one or more employees. The “extended” sectoral collective agreements. 7

3. Central themes of collective bargaining, 2002-2003 11

Annex 16

1. Economic climate

The Hungarian economy probably passed the bottom of the recession in the summer. Despite of it the recovery expected for the second semester of 2003 will be rather modest this year. After the 2.5% growth in the 1st half of the year, the expansion of the GDP will be 2.8% in the year as a whole. This pace is the slowest since 1996. Employment is increasing in trade, real estate and non-business service sectors, but it is decreasing in the business sector as a whole. Unemployment is stagnating.

However the Hungarian economy must face to several disequilibrium to the time until the EU accession (1 of May 2004) and after.

External equilibrium will probably deteriorate. The rate of inflation will possibly rise. Beginning in the summer, inflation started to increase again. Annual average consumer price index in 2003 will be around 4.6%, but at the end of the year inflation may be even higher, above 5 %.

The inflationary process is supported by

the long overdue controlled price increases (mostly in the energy sector, transportation),

the fast wage increases,

the fiscal spending

the weakening of the HUF.

Hungary's forint (HUF) came under renewed pressure at the end of November. At the end of November serious interest rate rise has been taken place with the aim to protect the value of HUF. The government expects the budget deficit to widen by 230 billion HUF in November 2003 to 1,110 billion HUF($5.01 billion) -- 133 percent of the full-year target. It is then seen narrowing by 180 billion HUF in December.

The deficit of the current account grows even faster than the trade deficit; it will be around € 4.3 billion, i.e. close to 6% of GDP. The inflow of foreign direct investment will be substantially higher than last year, due mainly to higher privatisation revenues, but it will not be enough to cover the current account deficit. It means that the net indebtedness of the country will grow.

Real earnings will grow to 10% or even exceed it in 2003. On the basis of fast increase in the income of households the consumption expands dynamically, the housing and real estate markets continues to recover. At the same time the net savings rate (i.e. the rate of savings minus debt) is extremely low.

Consumption has a more powerful effect on the import than on the production. Business investments have started to increase slightly. But, on the other hand, investments of the government and municipalities are declining. Thus, on the total investments will expand only by 3% this year.

The budget deficit in 2003 will be around 5 % of GDP. Key elements of the 2004 budget confirmed the government's resolve to cut the deficit, the planned deficit for 2004 is 3,8 %.

Hungary’s growth aim is to maintain a growth rate which is double of or exceeds the EU average by at least 2 percentage points. Then Hungary would reach 58 to 60% of the EU’s per capita GDP (calculating at purchasing power parity) by 2004-2005, which is similar to the level of Ireland's economic development at the time of its accession (59%, in 1973), and higher that Portugal's (54%, in 1986) and it would bring Hungary to the EU's average per capita GDP in 15 to 20 years' time. A precondition for meeting the growth goals is the promotion of competitiveness.

An important conditions for our competitiveness is to continue to improve the attraction of direct foreign investment. Over the past few months in 2003 there has been a lot of concern over some of the multinational companies which stopped their production in Hungary. However, experience shows that multinational companies don't tend to withdraw from a country after a serious investment they fully own. Typically, the companies that moved their production out were those which only rented their premises and workforce (for example Mannessmann and IBM). Businesses that stay on are prepared to pay more to their staff provided they are capable of producing higher value with more knowledge. We have to mention that the ten-year tax break provided to major investors came to an end as of January 2003.

Economic competitiveness and creation of jobs will be central issues in the coming years not only for Hungary.

Performance of the Hungarian economy, 2003

	2003 January-August	2003 forecast
1. Volume of GDP (%)	102.5^a)	102.8
2. Industrial production (constant prices. %)	104.4	105
3. Investment in the national economy (constant prices. %)	100.6^a)	103
4. Construction (constant prices. %)	97.9	100
5. Retail trade (without motor vehicles and fuel)	108.4	108
6. Exports (current prices in euro. %)	98.1	103
7. Imports (current prices in euro. %)	103.7	106
8. Trade deficit (EUR. billion)	3.4	4.8
9. Current account deficit (EUR. billion)	3.2	4.3
10. Period average exchange rate of the euro (in HUF)	251.4^b)	251.7
11. Deficit of the general government (HUF. billion)	809.4^b)	980
12. Index of average gross earnings	114.2	112.5
13. Consumer price index	104.4^b)	104.6
14. Consumer price index at the end of the period (corresponding month of the previous year=100)	104.7^b)	105.2
15. Rate of unemployment (at the end of the period. %)	5.7^c)	5.9

Source of actual data: GKI and Central Statistical Office. National Bank of Hungary. and Ministry of Finance http://www.gki.hu/frame.php

a) 1st half
b) January - September
c) July - September average

2. Collective bargaining: new impetus on sectoral level collective agreements

2.1. National level (tripartite) bargaining - minimum wages and wage proposals

The tripartite National Interest Reconciliation Council based on its meetings in 10th, 18th and 27th of October 2003 has been decided - among others - on the following:

Minimum wage 6 % increase in 2004. In 2004 will be 53 000 HUF (50 000 HUF in 2003), that is around 203 Euro instead of 192 Euro.

Proposing the consideration of a wage rise of 7-8 % for the competitive sector and participants of collective wage bargaining in 2004.

Not only the minimum wage is free of personal income tax but also a yearly income which does not exceed 756 000 HUF (2907 Euro).

The tax free alimentation bonus value will increase to 3600 HUF /14 Euro/month (cold meal bonus) and to 6000 HUF/23 Euro/month (warm meal bonus)

Tax free will be the part of the cost of employee’s and his family’s holiday in the employer’s or trade union resort house which does not exceed the value of minimum wage.

The value of tax free house loan given by the employer in every 5 year will be 750 000 HUF/2884 Euro.

The value of tax free gift given 3 times/year by employer will be 5000 HUF/19 euro. At the beginning of school year the value of assistance to the families with schoolchildren will rise 1o 15000 HUF/57,7 Euro.

The National Interest Reconciliation Council has agreed also on that the National Public Service Interest Reconciliation Council has to have consultation on the implementation of the decisions by the national Interest reconciliation Council in the public sector as well.

During 2002 there were huge debate in the national level institutions of social reconciliation among the trade unions and employers’ organisation concerning the gradual introduction of 38 hours working week and 24^th December as public holiday.

The government had a promise in a bilateral cooperation agreement with the trade unions, among others, to support the 38 hours working week. Despite of this support and promises it seems that the issue of the reduced working week will be postponed for the next year. (We have to mention that according to the finding of Czipin and Proudfoot Consulting in the Hungarian enterprises 45 % of the working time is in average useless.)

2.2. New impetus on sectoral level (bipartite) social dialogue

One of the greatest shortcomings of the period following the change of regime is that no comprehensive system of sectoral collective agreements has evolved as a key regulative instrument of market economy.

“Sectoral collective agreements of binding force should be encouraged through authorisation by law to agree on

- wages,

- deviations from the Labour Code, which could be effected only here in both directions (at the workplace only in positive direction),

- social welfare minimum,

- rules of extension,

- decentralisation of certain state powers by transferring them to the scope of sectoral agreements (employment quotas, rules of employing foreigners).”

In Hungary the Phare twinning project number HU 0104-01 on “The strengthening of the autonomous social dialogue” promoted since 2003 the emergence of Sectoral Dialogue Committees. The government has committed itself to the development and maintenance of the social dialogue, and in this framework the creation of system of Sectoral Dialogue is considered as a priority task. The agreement between the social partners and government signed in March 2003 the government takes responsibility to operate the Sectoral dialogue also after the end of Phare project (March 31, 2004).

The Phare project planned to establish 18 Sectoral Dialogue Committees during the project period. Instead of 18 committees until November 2003 has been set up 20 Sectoral Dialogue Committees and in another 9 sectors the partners has already signed an agreement to develop the committee.

In 2nd July, 2003 the Sectoral Council signed a framework agreement on the principles of operation of the Sectoral Dialogue Committees.

The National Interest Reconciliation Council has agreed in its meeting of 27^th October 2003 that the Sectoral Dialoge Committees (SDC) should emphasize on the sectoral wage tariffs bargaining and to conclude agreements on wage tariffs.

The Sectoral Dialogue Committees has been set up in the following sectors, subsectores:

agriculture

food, beverage, tobacco

mining

bakery

light industries (textile, cloths and leather)

pharmaceuticals

metallurgy

electrical energy

construction

trade (possible subsectoral dialogue committee in the retail trade)

tourism and catering

public catering (subsectorial committee)

travel agencies (subsectoral committee)

hotel (subsectoral committee)

catering (subsectoral committee)

air transportation (subsectoral committee)

telecommunication, informatics (subsectoral committee)

water supplying, settlement running

other communal services

rehabilitation employment
chemicals

Partners signed manifestation of common intention in the following sectors:

Mail services

Gas industry (subsectoral)

Railway transportation

Partners signed partially manifestation of common intention in the following sectors:

Mechanical industry

Public road transportation (subsector)

-29 Health sector, culture and arts, education

There are already some Hungarian Sectoral Dialogue Committees which take part in the European Sectoral Dialogue Committees (Joint Committee), like the Sectoral Dialogue committee in agriculture and catering since 1998, the electrical energy sector since 2000.

2.3. Collective agreements concluded by one or more employees. The “extended” sectoral collective agreements

Total number of collective agreements registered in 2002

Type of agreements			Number of agreements	Persons under the scope of agreement
Competitive sphere	Covering one employer		1 277	667 634
Competitive sphere	Covering more employer	Bound by employers	51	53 358
Competitive sphere	Covering more employer	Bound by employers’ organisations	15	236 954
Competitive sphere, total (1)			1343	957946
Public sphere	Covering one employer		2 019	251 849
Public sphere	Covering more employer		8	1 999
Public sphere, total (2)			2 027	253 848
Total number of agreements (1+2)			3 370	1 211 794

Source: MEL (Ministry of Employment Strategy and Labour)

Note: in case of collective agreements bound in public sphere the collective agreements covering more than one employer are bound always by employers as in this sphere we may not found employers’ organisations.

Coverage by collective agreements, change between 2001-2002, %

Year	Agreement bound by one and more than one employer			Including the effect of the extended agreements too
	Total number of employees	Number of employees covered by collective agreement	%	Number of employees covered by collective agreement	%
2001	2 453 961	1 101 069	44,87	1 146 661	46,70
2002	2 520 245	996 716	39,55	1 035 122	41,07

Source: MEL

The scope of collective agreements - including also the effect of the collective agreements extended by the Minister of Labour - has been declined with 5 % from 2001 to 2002.

Until 2001 only in the bakery industry and electric energy industry were able to meet the extended collective agreements.

In 2002 also in the hotel industry and catering the sectoral collective agreement has been extended by the resolution of the Minister. In 2003 the influence of collective agreement extension has been greatly increased. In the area of several Sectoral Dialogue Committees has been generated extended collective agreements, in consequence of which various subsectors are covered in 100 % by the extended collective agreements.

Sectors covered by extended collective agreements

Year	sectors
2001	Bakery Electric energy industry
2002	Bakery Electric energy industry Hotelery and catering
2003	In the Sectoral Dialogue Committee of Food Industry the following subsectors has started to be covered because of the extension of collective agreement in 100 %: -4 Bread and pasta industry (NACE code 1581) -5 Preserved wheat products (NACE code1582) Sectoral Dialogue Committee of Energy -6 Electric energy production and distribution (NACE code 4010) Sectoral Dialogue Committee of the Hotelery and Catering -7 Hotel service with restaurant (NACE code 5511) -8 Hotel service without restaurant (NACE code 5512) -9 Restaurant, sweet shop (NACE code 5530) -10 Work place catering (NACE 5551) -11 Public catering (NACE 5552)

Source: MEL

The number of reports sent to the Labour Ministry Collective Agreements Register in 2000 was 807, in 2001 1098 and in 2002 already 1515, among them 124 concerned new collective agreements.

Number of annunciations in the Labour Ministry Collective Agreements Register

Year of registration	Number of Reports	Number of registered new collective agreements
2000	807	No data
2001	1098	No data
2002	1515	124
July 30, 2003	700	110

Source: MEL

106 of the 700 reports in 2003 showed the termination of a collective agreement (although 38 of them was rebound) and 298 reports referred the wage agreement in 2003.

Total number of collective agreements registered in 2003

Competitive sphere, 31 of July, 2003

Type of agreement	Number of agreements	2002=100	Number of covered employees	2002=100
Covering one and more employers, competitive sphere	1341	99,85	907946	94,78

Source: MEL

One employer bound agreement, competitive and public sphere, 2003, 31 of July

Type of agreement	Number of agreements	2002=100	Number of covered employees	2002=100
Covering one employer, competitive and public sphere	3320	100,7	917 483	99,78

Source: MEL

Until 31 of July 2003 the number of collective agreements covering one employer has been increased by 24 new agreements, but the scope of employees has been slightly decreased: 2000 employees less is covered by collective agreement bound by one employer in this year than in 2002.

In the competitive sphere in 31 July 2003 the number of agreements has been decreased by two agreements comparing to 2002, and the number of people covered by agreement lessened by 50 000 persons comparing to 2002.

In the public sphere in 2003 the number of collective agreements and the number of employees covered by the agreements has been increased.

According to the experiences of the previous years the number of agreements bound by employers’ organisation does not grow.

3. Central themes of collective bargaining, 2002-2003

The working time and the organisation of work influence in great deal the flexibility of the work in the enterprises.

In which extent the tools of flexibility appear in the collective agreements?

Working time, working schedule in the collective agreements

Topic	In the percentage of registered collective agreements	In the p % of covered staff
Application of working time frame	78,6	90,6
- two months or shorter time	34,6	41,9
- two months or more but less than four months	32,1	45,0
- more than four months but less than six months	5,0	3,7
- annual working time frame	31,6	42,6
Regulations concerning work schedule
- multi shift schedule	68,8	79,8
- shared schedule	24,5	41,3
Regulation concerning rest periods	71,3	88,6
- concentrating rest days for one month	43,4	69,6
- concentrating rest days for six months	21,9	20,8
Maximum duration of posting
- less than 44 working days in a year	16,6	14,6
- more than 44 working days in a year	21,2	34,0
- unregulated	62,1	51,4
Maximum duration of posting, commission, temporary work performance at another employer altogether
- évi 1- less than 110 working days in a year	21,5	17,8
- more than 110 working days in a year	11,7	27,3
- unregulated	66,8	54,3
Regulation of ordering extraordinary work	78,9	77,7
Maximum volume of extraordinary work
- less than 200 hours in a year	30,3	22,8
- between 201-300 hours in a year	57,7	55,1
- unregulated	12,0	12,1
Maximum volume of the standby
- between 201-300 hours in a year	21,2	32,1
- not regulated	78,9	77,9

The annual working time frame - a new possibility in Hungary - is applied in a relatively high number of agreements. Despite of the possibility to introduce the flexible working time frames (yearly, 4-6 monthly, etc.) still almost in the 90 % of all agreements we may find the regulation concerning the extraordinary work, that is the overtime work.

Wages in the collective agreements

The bases of the analysis are the agreements covering one employer in the competitive sphere due to their large number. Less than half of the 298 agreements (covering around 200 000 employees) contain a wage agreement as well.

In the collective agreements the wage agreement in the vast majority of cases (96 %) concern the gross wage rise. According to the analysed wage agreements in 2003 this proposal has been as an average 8,2 %.

The growth of real wages is lagging far behind labour productivity, unjustified huge differences have evolved between the highest and lowest wage categories.

The trade union request is that wage increases should be in line with the growth of efficiency. Until 2002 the “inflation plus productivity” formula has not played any role.

Wage increase, %

	2000	2001	2002
Total nominal gross wage increase	13,5	16	13
Total nominal net wage increase	11,4	14	13,6
Total net real wage increase	1,5	4,3	5,2

Source: Central Statistical Office, in: Gazdasági és Szociális Adattár, 2001, p. 92, 101

Note: Wages are calculated on monthly bases and do not contain such extras like profit-related bonuses. But they (may) contain the meal bonus, which is free of income tax.

It contains the average increases of full time and part time employees together.

Real wage index: a quotient of the net average earnings index and of the consumer price index.

Number of employees and average earnings in regional distribution, 2002

	Number, persons	Gross earnings HUF/person	Net earnings HUF/person
Central Hungary	920 602	155 233	95 170
Central Transdanubia	280 369	112 906	73 434
Western Transdanubia	283 979	109 895	71 994
Southern Transdanubia	212 866	101 892	67 792
Northern Hungary	255 364	103 300	68 364
Northern Great Plain	310 880	98 562	66 033
Southern Great Plain	288 786	99 664	66 732

Source: CSO

Wage influencing factors in 2003, percentage change in relation the same period of the previous year and number

GDP, Q1-Q2 2003, %	CPI, January-October, 2003, %	Change in number of employees, January-September, 2003, %	Change in number of employees in public sector January-September, 2003, %	Change in number of employees in industry January-September, 2003, %	Change in industrial production, January-September, 2003, %	Labour Productivity increase in industry, January-September 2003, %
2,5	4,5	0,9	3,1	- 2,3	4,6	7

Gross real wage, January-September 2003, %	Gross real wage, competitive sphere January-September 2003, %	Gross real wage, industry, January-September 2003, %	Gross real wage, public sector January-September 2003, %	Net real wage, January-September 2003, %	Net real wage, competitive sphere January-September 2003, %	Net real wage, industry, January-September 2003, %	Net real wage, public sector January-September 2003, %
13,5	8,8	9,2	22,9	17	13,8	14,2	23,1

Source: Central Statistical Office and own calculations

Te collective wage agreements as well as the wages may be influenced by the following facts:

The CPI has been 4,5 %, the GDP growth 2,5 %, the industrial labour productivity 7 %

The wage rise proposal of National Interest Reconciliation Council for 2003 was 4,5 %. (The National Interest Reconciliation Council calculated with an inflation of 5 % for 2003).

Facts concerning wages:

2003 wage agreements the proposal concerning gross wage growth is 8,2 % in average (situation at 30 June 2003).

In the collective agreements the basic wage increase is rather low - in average 5,8 % - meanwhile the planned gross average income growth is much higher.

Gross real wage growth, (industry) 9,2%, net real wage growth (industry) 14,2%

Gross real wage growth, (public sector) 22,9%, net real wage growth (public sector) 23,1 %

Issues to be considered further

Issues related to the Company Social Responsibility, appearance of CSR in collective agreements

“Social packages” in the collective bargaining

Gender mainstreaming

Training, retraining issues

Indemnification at closing the company

Annex

Consumer Price Index

Period	Food	Alcoholic beverages, tobacco	Clothing, footwear	Consumer durable goods	Electricity, gas and other fuels	Other goods incl. motor fuels and lubricants	Services	Total
2002
January	8,9	10,2	5,0	-1,0	7,3	3,3	7,7	6,6
February	8,6	9,2	3,8	-1,2	7,1	3,1	7,0	6,2
March	7,8	8,7	5,4	-1,6	6,7	3,4	6,7	5,9
April	8,1	9,0	4,8	-1,7	7,0	3,8	6,6	6,1
May	6,9	9,1	4,2	-2,0	6,9	2,9	6,8	5,6
June	4,2	9,2	3,7	-2,2	7,0	2,4	6,9	4,8
July	3,2	9,3	3,4	-2,4	6,8	4,2	5,9	4,6
August	2,9	9,1	3,4	-2,1	5,2	4,7	5,9	4,5
September	3,5	9,7	3,9	-1,6	3,7	4,8	5,8	4,6
October	3,6	10,4	3,9	-1,4	2,7	6,0	6,0	4,9
November	3,5	11,0	3,6	-1,3	2,9	5,5	5,8	4,8
December	3,6	11,8	3,3	-1,2	3,0	5,7	5,5	4,8
2003
January	2,7	11,0	3,2	-1,3	3,1	6,8	5,5	4,7
February	2,7	10,3	2,8	-1,7	1,8	7,2	5,3	4,5
March	2,7	10,1	2,5	-1,5	4,8	7,0	5,2	4,7
April	1,2	9,8	3,0	-1,7	4,8	4,1	5,4	3,9
May	1,0	10,4	2,7	-1,7	4,8	2,9	5,3	3,6
June	2,3	11,9	2,7	-1,6	4,6	4,0	5,4	4,3
July	2,1	11,9	2,4	-1,3	8,0	2,8	6,7	4,7
August	2,4	11,3	1,9	-1,0	8,0	2,7	6,8	4,7
September	2,4	10,6	2,8	-1,2	11,8	1,8	6,1	4,7
October	3,3	10,7	3,6	-1,3	12,9	1,1	6,0	4,9
November
December
CPI compared to the same period of the previous year
Jan.-October 2002	105,7	109,4	104,1	98,3	106,0	103,9	106,5	105,4
Jan.-October 2003	102,3	110,8	102,8	98,6	106,4	104,0	105,8	104,5

Source: KSH, 2003

http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_eng.html

Production and consumption of GDP

Production of GDP^*, in Q1 and Q2 2003
(corresponding period of previous year = 100.0)

		at 2000 prices
Industry	Q1	Q2	Q1-Q2
Gross domestic product, total	102,7	102,4	102,5
Gross value added of industries, total	102,5	102,1	102,3
Industries other than services, total	98,9	99,0	99,0
Of which:
Agriculture, forestry, fishing	99,1	91,3	94,1
Industry	100,2	100,1	100,1
Of which:
Manufacturing	99,5	99,7	99,6
Construction	91,4	100,6	96,7
Services, total	104,4	103,8	104,1
Of which:
Wholesale and retail trade, repair of motor vehicles	106,0	104,9	105,4
Hotels and restaurants	97,0	97,7	97,4
Transport, storage and communication	99,6	101,3	100,5
Financial intermediation and real estate activities	105,7	104,0	104,9
Public administration, education, health and social work	104,8	104,8	104,8
Other communitiy, social and personal service activities	104,3	103,9	104,1

* Preliminary data.
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_eng.html

Volume indices of the final use^* of gross domestic product in Q1 and Q2 2003
(corresponding period of previous year=100.0)

		at 2000 prices
Denomination	Q1	Q2	Q1-Q2
Household final consumption expenditure	109,2	108,3	108,7
Social transfer in kind	103,4	105,4	104,4
Actual final consumption of households	108,1	107,7	107,9
Actual final consumption of government	105,4	106,0	105,7
Actual final consumption, total	107,8	107,5	107,7
Gross fixed capital formation	98,8	101,7	100,5
Changes in inventories	x	x	x
Gross capital formation	94,0	112,2	103,6
Domestic use, total	104,5	108,7	106,6
Exports	103,2	101,7	102,4
Imports	105,3	109,6	107,5
External trade balance of goods and services	x	x	x
Gross domestic product, total	102,7	102,4	102,5

* Preliminary data

http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_eng.html

Employment, unemployment and earnings

Number of full-time employees, earnings, unemployment

Regions	Full-time employees, 2002*			Unemployed persons,	Rate of un-
	number,	gross	net	thousands a),	employment a),
	persons	earnings HUF/month		2002**	%, 2002**
Budapest	730 948	165 090	100 125	28,8	3,7
Pest	189 654	117 245	76 072	20,1	4,3
Central Hungary	920 602	155 233	95 170	48,9	3,9
Fejér	114 230	121 120	77 516	11,4	6,1
Komárom-Esztergom	74 951	111 652	72 911	5,5	4,1
Veszprém	91 188	103 645	68 749	7,2	4,5
Central Transdanubia	280 369	112 906	73 434	24,1	5,0
Győr-Moson-Sopron	124 776	117 324	75 711	7,6	3,9
Vas	81 630	105 244	69 642	6,0	4,8
Zala	77 573	102 841	68 491	4,7	3,6
Western Transdanubia	283 979	109 895	71 994	18,3	4,0
Baranya	86 984	104 878	69 154	11,2	7,2
Somogy	72 077	95 049	64 407	10,4	8,2
Tolna	53 805	106 230	70 125	8,2	8,4
Southern Transdanubia	212 866	101 892	67 792	29,8	7,9
Borsod-Abaúj-Zemplén	144 692	103 566	68 469	27,7	10,5
Heves	68 902	106 372	69 927	7,0	5,7
Nógrád	41 770	97 313	65 421	6,9	8,1
Northern Hungary	255 364	103 300	68 364	41,6	8,8
Hajdú-Bihar	118 194	102 068	67 761	13,4	6,6
Jász-Nagykun-Szolnok	86 509	97 738	65 830	12,2	7,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg	106 177	95 330	64 276	17,7	9,1
Northern Great Plain	310 880	98 562	66 033	43,3	7,8
Bács-Kiskun	112 922	98 133	66 055	13,6	6,2
Békés	80 120	96 048	64 883	9,9	6,9
Csongrád	95 744	104 494	69 078	9,3	5,5
Southern Great Plain	288 786	99 664	66 732	32,8	6,2
Outside the country border	3 195	..	..	x	x

* Data of enterprises with more than 4 employees, and the public sector, selected non-profit institutions.
**Data have been recalculated based on the 2001 census data.
a) Source: Labour Force Survey
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_eng.html

Collective agreement of the MOL Inc.

http://www.vegyesz-szakszervezet.hu/new/index_alap.php?inc_text=mksz1.html

VI. fejezet

A munka díjazása

33. A besorolási rendszer és a bérmegállapodás

Mt. 142/A.§, 144.§

33.1. A munkaköröket a munkavállalók ágazatközi besorolási rendszerérõl szóló jogszabály, valamint a HAY munkakör értékelési módszeren alapuló besorolási rendszer alapján kell besorolni. A munkakör/ök átsorolására csak annak lényeges tartalmi megváltoztatása esetén kerülhet sor. A munkakör lényeges tartalmi elemeinek megváltozása esetén az új munkaköri leírást a HAY rendszer keretében a megváltozott tartalomnak megfelelõen kell értékelni és besorolni. A munkaköri értékelés alapját képezõ munkaköri leírás csak közös megegyezéssel módosítható.

33.2. Az évenkénti bérmegállapodást a 4. sz. melléklet tartalmazza.

34. Bérformák

Mt. 143. §

A munkáltatónál alkalmazott bérforma: idõbér, vagy teljesítménybérrel kombinált idõbér.

A teljesítménybérrel kombinált idõbér mértékét és alkalmazási területeit az 5. sz. melléklet tartalmazza. Ezen munkakörökben az elõre meghatározott teljesítmény mutatók teljesítése esetén a munkavállalót személyi alapbérén felül teljesítménybér illeti meg. A teljesítmény-követelményeket az értékelési idõszakot megelõzõen írásban kell meghatározni. A teljesítés értékelése alapján a teljesítménybért az értékelési idõszakot követõ bérfizetéskor kell kifizetni.

A teljesítménybérezés részletes szabályait külön vezérigazgatói utasítás
tartalmazza.

A teljesítménybér vetítési alapja a ledolgozott idõre esõ alapbérhányad.

35. Bérpótlékok

Mt. 145. § - 147. §

A bérpótlék vetítési alapja a személyi alapbér.

35.1. Éjszakai pótlék

Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót megilletõ éjszakai pótlék mértéke: 30 %.

35.2. Műszakpótlék

A többműszakos munkaidõ-beosztásban, illetve folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetõleg éjszakai mûszakpótlék jár.

A többműszakos munkaidõ-beosztásban foglalkoztatottak műszakpótlékának mértéke:

– a délutáni műszakban: 15 %,

– az éjszakai műszakban: 30 %.

A folytonos munkarendben foglalkoztatottak mûszakpótlékának mértéke:

– a délutáni műszakban: 20 %,

– az éjszakai műszakban: 40 %.

A többműszakos munkaidõ-beosztásban foglalkoztatott “beugró” munkavállalók részére (betegség, szabadságos-váltók, stb.), akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol a munkarend folytonos vagy többműszakos, de a munkavállaló műszakbeosztása nem rendszeresen változik, műszakpótlék átalányt kell fizetni. A műszakpótlék átalány mértéke:

– két műszakos munkarendben végzett munkáért: 7.5 %,

– három műszakos vagy 2x12 órás munkarendben
végzett munkáért: 15 %,

– folytonos munkarendben végzett munkáért: 20 %.

A logisztikai laboratóriumok “beugró” munkavállalóinak

műszakpótlék átalánya: 20 %.

Folytonos üzemmód: a hét minden napján megszakítás nélküli munkavégzés.

A többműszakos munkahelyeken, vagy munkakörökben a műszakpótlékra jogosító műszakokban rendkívüli munkában helyettesítõ munkavállalónak a rendkívüli munkáért járó pótlékot és a műszakpótlékot is fizetni kell.

Műszakpótlék és éjszakai pótlék együttesen nem fizethetõ.

35.3. Rendkívüli munkáért járó pótlék

Rendkívüli munkáért a munkavállalót a rendes munkabérén felül pótlék, vagy díjazás helyett — a felek megállapodása alapján — szabadidõ illeti meg.

A pótlék mértéke 50 %.

A 4 órát meghaladó rendkívüli túlmunka idõtartamára 100 %-os pótlék jár.

Ha a munkavállaló rendkívüli munkájáért — megállapodás alapján — díjazás helyett szabadidõre jogosult, annak idõtartama a teljesített rendkívüli munka idõtartamával azonos.

A rendkívüli munkáért sem díjazásra, sem szabadidõre nem jogosultak a közgyûlés által vezetõnek minõsített munkavállalók.

35.4. Decemberi pótlék

A december 24-én és/vagy december 31-én délutáni vagy éjszakai műszakban dolgozó munkavállalót — a műszakpótlékon felül — további 100 % pótlék illeti meg.

36. Heti pihenõnapon végzett munka díjazása

Mt. 147.§, 149.§

36.1. A munkaidõ-beosztás szerint pihenõnapon (pihenõidõben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %. A pótlék mértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenõnapot (pihenõidõt) kap.

36.2. A munkaszüneti napon a munkaidõ-beosztás alapján munkát végzõ havidíjas munkavállalót — a havi munkabérén felül — a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót — a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül — távolléti díja illeti meg.

36.3. Amennyiben a heti pihenõnap munkaszüneti napra esik, akkor az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalót az aznapi munkájáért járó munkabérén felül a 36.1. pont szerinti bérpótlék és a távolléti díja együttesen illeti meg.

37. Készenlét díjazása

Mt. 148. §

37.1. A készenlét idõtartamára (óra) díjazás jár. A készenléti pótlék mértéke az egy órára jutó alapbér %-ában:

– munkavállaló által meghatározott helyen töltött készenlét esetén: 25% óránként

– munkáltató által meghatározott helyen töltött készenlét esetén: 50% óránként

37.2. A készenlét esetén — annak idõtartamára — díjazás nem jár azon munkavállaló részére, akit a társaság közgyûlése vezetõnek minõsített.

37.3. Amennyiben a munkavállalót készenléti idõ alatt munkavégzésre igénybe veszik, részére a ledolgozott idõre rendkívüli munka (35.3 pont) díjazás jár.

37.4. Készenléti pótlék és rendkívüli munkáért járó díj ugyanazon idõre nem számolható el.

38. Helyettesítés díjazása

Mt. 83/A (7),

Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül helyettesítési díj illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.

39. Szabadságpénz

39.1. Az a munkavállaló, aki a tárgyév május 20-án a munkáltatóval munkaviszonyban állt, a májusi munkabér kifizetésekor a május 20-án érvényes egyhavi személyi alapbérének megfelelő összegű szabadságpénzre jogosult.

39.2. A szabadságpénz 2002. május 20-tól 2003. május 19-ig eltelt időszak alatt statisztikai állományban töltött idővel arányosan jár. Az üzemi baleset miatti keresőképtelenség a jogosultsági időt nem csökkenti.

39.3. A szabadságpénz kiszámításánál az irányadó időszak alatt a részmunkaidőt arányosan kell figyelembe venni; az arányosítás alapja a május 20-án érvényes alapbér teljes munkaidőre átszámított összege.

40. Karácsonyi jutalom

40.1. Az a munkavállaló, aki a tárgyév november 2-án a munkáltatóval munkaviszonyban áll, a novemberi munkabér kifizetésekor a november 2-án érvényes egyhavi személyi alapbérének megfelelõ összegû karácsonyi jutalomra jogosult.

40.2. A karácsonyi jutalom 2002. november 2-tól 2003. november 1-ig eltelt időszak alatt statisztikai állományban töltött idővel arányosan jár. Az üzemi baleset miatti keresőképtelenség a jogosultsági időt nem csökkenti.

40.3. A karácsonyi jutalom kiszámításánál az irányadó időszak alatt a részmunkaidőt arányosan kell figyelembe venni; az arányosítás alapja a november 2-án érvényes alapbér teljes munkaidőre átszámított összege.

A 2003. évi bérfejlesztés, részvényjuttatás és a

béren kívüli juttatások mértéke

A 2003. évi bérfejlesztést az egyéni teljesítmények értékelésének figyelembevételével állapítja meg a vezető; az értékelés eredményét figyelembe kell venni.

Az alapbérfejlesztési és részvényjuttatási keretösszeg az 1. és 2. pontban meghatározott szabályok szerint kerül bérgazdálkodási egységenként meghatározásra.

A keret felosztásáról, a differenciálás alapelvéről szervezeti függelékben kell megállapodni.

Az egyéni teljesítmény szerinti differenciálás elvétől szervezeti függelékben sem lehet eltérni.

1. Bérfejlesztés

A MOL Rt. a 2003. évi bérfejlesztést az alábbiak szerint hajtja végre:

1.1 Jogosultság

A MOL Rt. átlagosan 9 %-os alapbéremelésnek megfelelő összeget fordít a munkavállalók személyi alapbérének növelésére, február 1-jével, január 1-jétől visszamenőlegesen.

A bérfejlesztés vetítési alapját képező bértömeg számításánál figyelembe nem vett, jogi állományban levő munkavállalók személyi alapbére a bérmegállapodás szerinti átlagos mértékkel – központilag – kerül növelésre.

Keretösszeg

Az alapbéremelés vetítési alapja a bérgazdálkodási egységnél 2002. december 31-én és 2003. január 1-jén egyaránt statisztikai állományban lévő munkavállalók 2002. december 31-i személyi alapbér tömege.

2. Részvényjuttatás

A 2004. évi, a személyi alapbér 50 %-ának megfelelő mértékű, az egyéni teljesítmények értékelésének figyelembe vételével megállapításra kerülő részvényjuttatásról a kollektív szerződés 2004. évi módosításában kell megállapodni.

3. Az elnök-vezérigazgató jutalmazási kerete: 120 MFt.

4. A besorolási kategóriák minimum bérei

A MOL besorolási kategóriák 2003. évi minimum bérei a következők:

Munkakör	Minimum bér Ft/fő/hó
	nem teljesítmény-béres	teljesítmény-béres
	munkakörben
adatkezelő, segédmunkás, betanított munkás (1)	56.700.-
koordinátor (1), ügyintéző (1), betanított munkás (2), szakmunkás (1), kezelő (1),	68.500.-		55.500.-
műszakvezető (1), koordinátor (2), töltőállomás irányító, ügyintéző (2), szakmunkás (2), kezelő (2), vezénylő, operátor, gépész, laboráns,	84.000.-		68.500.-
létesítmény irányító, műszakvezető (2), koordinátor (3), előadó, vezérlő (1), kezelő (3), diszpécser, főelektrikus	108.500.-		88.800.-
vezető (1), művezető (1), műszakvezető (3), koordinátor (4), munkatárs, műszakfelelős, termelőmester, vezérlő (2)	161.500.-		131.500.-
vezető (2), művezető (2), főmunkatárs	249.500.-		204.500.-
vezető (3), szakértő (1),	323.000.-		268.500.-
vezető (4), szakértő (2),	380.000.-		335.000.-
ügyvezető igazgató, igazgató, vezető (5), tanácsadó	588.500.-		-

5. Béren kívüli juttatások

5.1 A VBK juttatási rendszer elemeire fordítható éves munkavállalói keret 380.000 Ft/fő, melyet a munkavállalók választásuk szerinti összetételben, külön utasításban szabályozott módon használhatnak fel.

5.2 A Kollektív Szerződés 48.1. pontjában meghatározott szociális és jóléti célokra fordítható keretösszeg 85 MFt.

5.3 A munkásszállók és lakásbérlemények igénybevételéért a munkavállaló által fizetett térítési díja: 9.000.- Ft/fő/hó (azonban a munkavállaló térítése nem lehet több, mint a MOL Rt. által fizetett térítési, bérleti díj)

5.4. A belföldi hivatalos, üzleti utazásokra fizetendő napidíj mértéke:

- Egy napos út esetén 110 Ft/nap

- Folyamatosan két vagy több napos út esetén 900 Ft /nap.

5.5 A saját gépjármű hivatali célú használatáért fizetett költségtérítés mértéke 31,50 Ft/km.

5.6 Munkába járás költségtérítése

A KSZ 49. pontja alapján – a jogszabályban előírt feltételek betartása mellett – saját gépkocsival munkába járó munkavállaló költségtérítése 6 Ft/km.

E-mail