logo

Marmol Research Budapest

Mit kell tudni

az európai üzemi tanácsokról?

Bemutatjuk az európai üzemi tanácsokat Magyarországon

 

KIADJA A MSZEIB

Szerzők:

Barreto Jozefa

Borbély Szilvia

Lektor:

Csurgó Sándor

A kiadvány a Holland Királyság Nagykövetség MATRA KAP anyagi hozzájárulásával készült.

 

2001

I. Bevezetés *

II. Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv *

Az európai üzemi tanács létrehozásának érdekében egy különleges tárgyaló testületet kell létrehozni a következő irányelvekkel összhangban: *

Hogyan jön létre a megállapodás? *

Miről szól a megállapodás? *

III. Az európai üzemi tanács irányelveinek beépítése a nemzeti törvényhozásba *

Németország, Hollandia *

Ausztria *

Spanyolország, Franciaország *

A korábbi megállapodások érvényessége *

Az európai üzemi tanács összetétele *

Franciaország *

Az európai üzemi tanács képviselői mandátumának időtartama *

Ausztria *

Az európai üzemi tanács vezetősége *

Franciaország *

Hollandia *

Franciaország *

Információs és konzultációs jog *

A megbeszélések tárgya *

Ausztria *

Spanyolország *

Az európai üzemi tanács szakértői *

Az európai üzemi tanács költségei *

IV. Európai üzemi tanácsok európai nagyvállalatoknál *

Sara Lee *

Freudenberg vállalatcsoport *

Bofrost vállalatcsoport *

V. Hazai EÜT tapasztalatok *

Allianz AG *

Aluminium Company of America (Alcoa) *

Audi AG *

Electrolux *

ENI, ITALGAS-SNAM (TIGAZ), Gas de France (ÉGÁZ, DÉGÁZ) *

Eridania Béghin-Say, Béghin-Say *

Phoenix csoport *

Ganz Mérőgyár Kft (Schlumberger Industries, ACTARIS) *

Irodalom *

I. Bevezetés

 

 

Az Európa Tanács 1994. szeptember 22-én kelt 94/45/EC sz. irányelve alapján - amely 1996 szeptemberében lépett életbe - az Európai Unió területén működő un. európai vállalatoknál létre kell hozni az európai üzemi tanácsot (EÜT). Az EÜT a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgálja a közösségi szintű vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban. Az irányelv célja, hogy bővítse a munkavállalók tájékoztatáshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogait.

A "konzultáció" kifejezés – az irányelv alapján - a munkavállalók képviselői és a központi vezetőség vagy más megfelelő szintű vezetőség közötti véleménycserét és párbeszédet jelenti. Ennek alapján a munkavállaló, illetve képviselője kérheti a vállalat vezetésétől a dolgozók érdekeire és a vállalatra vonatkozó általános információ kiadását, illetve konzultációt kezdeményezhet a dolgozókat érintő vállalati eseményekről (átszervezések, bezárások, stb.). A legtöbb megállapodás az alábbi kérdésekre tér ki:

  • vállalati struktúra;

  • gazdasági és pénzügyi helyzet;

  • gyártási, eladási, üzleti fejlesztések;

  • foglalkoztatási helyzet és irányvonalak;

  • befektetések;

  • fontos változtatások a vállalat felépítésében;

  • új munkamódszerek/előállítási eljárások;

  • a gyártás áthelyezése;

  • bezárások;

  • létszámfelesleg/létszámcsökkentés;

  • fúziók.

Az európai üzemi tanács napirendjére kerülő kérdéseket vagy egyedül a menedzsment, vagy az európai üzemi tanács és a vezetés közösen állapítják meg. A megvitatandó kérdések nemzetközi szintűek, vagy indokolt, hogy nemzetközi szinten is felvetődjenek. A tisztán helyi jellegű problémák megvitatására nem ez a megfelelő fórum. Az európai tapasztalat azt mutatja, hogy számos vállalatnál a központi vezetésnek nehezen sikerült meggyőznie a munkavállalók delegáltjait, hogy az európai üzemi tanács teljesen új fórum, nem pedig a korábbi participációs vagy érdekképviseleti testületek kibővített változata, illetve arról, hogy értékét nem kisebbíti, hogy nem a megszokott kérdésekkel foglalkozik. A vállalatvezetés gyakorlatilag a fórumot saját érdekei kifejezésére is használhatja.

Az európai üzemi tanács jelentősége - egyebek mellett - abban áll, hogy a vállalat dolgozóinak közvetlen kapcsolatot biztosít a legfelsőbb vezetéshez, illetve anyavállalathoz, valamint hozzáférést a vállalat szélesebb (globális) piaci pozíciójával kapcsolatos adatokhoz. Az európai üzemi tanácsok, nemzetközi példák alapján, többek között az alábbi területeken járulnak hozzá a vállalati kultúra fejlődéséhez:

  • nő a bizalom a vezetés és a dolgozók között;

  • a dolgozók hatékonyabban bekapcsolódnak a vállalat életébe;

  • a dolgozók jobban megértik a vezetőség döntéseinek hátterét;

  • segítenek a pozitív vállalati kultúra kiépítésében;

  • jelzik, hogy a vállalat vezetősége törődik dolgozóival.

Az európai példák azonban azt mutatják, hogy a dolgozókban és képviselőikben gyakran nem tudatosul megfelelőképpen, hogy miért áll érdekükben az európai üzemi tanács megalakítása. Ez a megfelelő informáltság hiányával magyarázható.

Az európai üzemi tanácshoz ellenségesen hozzáálló vállalatok a legkevésbé sem segítik elő a megfelelő szerepelfogás kialakítását, nem ismerik el a tanácsnak a vállalat életére gyakorolt pozitív hatását. Sok esetben tartózkodás tapasztalható a szakszervezetek részéről is, ők leggyakrabban a nehezen kivívott jogaikat (pl. a kollektív alkuhoz való jog) féltik. Néhány - szélsőséges esetben - ez a félelem a vezetés és a szakszervezet - a szakszervezeti status quo fenntartására irányuló - összefogásában nyilvánul meg. Vannak olyan cégek is, ahol a vezetés az európai üzemi tanácsokban történő együttműködést csak a minimális tájékoztatási kötelezettségre szűkíti.

Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy számos európai vállalatnál a központi menedzsment az európai üzemi tanács jelenlétét mindkét fél szemszögéből pozitívan ítéli meg, és segíti annak munkáját.

Az Európai Tanácsnak az "Európai üzemi tanácsokról szóló irányelve" az európai jog szintjén biztosítja a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot. Az irányelvet a tagállamok – Nagy-Britannia kivételével - 1996 szeptemberéig foglalták be nemzeti jogszabályaikba, igaz, az európai szintű konzultációs jogokat egy-két vállalat már az irányelv megszületése előtt kiterjesztette üzemeire. Nagy-Britannia 2000 januárjában készítette el az irányelv harmonizációját.

Az irányelv szerint üzemi tanácsot bármely vállalat létrehozhat, de európai üzemi tanács csak annál a vállalatnál alakítható, amely:

  • legalább 1000 embert foglalkoztat Európában (beleértve Norvégiát, Izlandot, és Lichtensteint is);

  • legalább két tagállam mindegyikében legalább 150 dolgozója van;

Nagy-Britanniában a vállalatvezetés a részmunkaidőben dolgozókat “fél embernek” számítja a küszöbérték megállapításakor.

Az európai üzemi tanács tagjainak száma a vállalat nagyságától, a dolgozók számától, a telephelyek sokféleségétől vagy önálló termékvonalátólfügg. A delegáltak kiválasztásának módját a helyi menedzsment döntése, vagy a már meglévő konzultációs struktúrák alapján határozzák meg. Németországban és Hollandiában például ez a helyi üzemi tanácsok feladata, más országokban a szakszervezet jelöl az európai üzemi tanácsba képviselőt saját soraiból. Probléma abból származhat, ha egy-egy országban található leányvállalatoknál a foglalkoztatottak száma nem éri el külön-külön a küszöböt, ezért egy képviselő látja el összevont képviseletüket. A politikai érzékenységet figyelmen kívül hagyva, ez történt pl. néhány spanyol, portugál, valamint görög és török leányvállalat esetében.

Az irányelv nemcsak az európai székhelyű anyavállalattal rendelkező leányvállalatokra vonatkozik. Amerikai, japán vagy svájci vállalatok európai telephelyeinél ugyanúgy megkell alakítani az európai üzemi tanácsot, ha megfelelnek az előírt feltételeknek. Ez fordítva is igaz: az európai központú vállalatok tengerentúli üzemei is részt vehetnek az európai üzemi tanács munkájában, de ez már megállapodás kérdése.

Az EÜT-ről szóló irányelvet minden Európai Unióbeli tagállamnak kötelezően be kell emelnie saját jogrendszerébe és alkalmaznia kell. Magyarországon a tervek szerint 2002-ben, önálló törvény keretében építik be az irányelvet a hazai jogrendszerbe. Az irányelv alkalmazása azonban csak a tagországok számára kötelező. Addig, amíg Magyarország nem tagja az Európai Uniónak, a hazai gazdaságban működődő un. európai vállalatok – ha akarják – meghívhatják a magyar munkavállalók képviselőit is az európai üzemi tanácsukba, de ez nem kötelező. Ennek ellenére ma már számos európai vállalat Magyarországra nézve is érvényesíti ezt az uniós követelményt (példaként említhetjük a Nestle-t, a Danone-t, az Electrolux-ot, az Opelt-t, stb.).

Számos olyan un. európai vállalatnál ez azonban még nem történt meg.

Az irányelv hazai adaptálásának (is) az egyik sarkalatos pontja lesz az, hogy a hazai törvénykezés hogyan rendelkezik az európai üzemi tanácsokba történő delegálás módjáról. Kit és hogyan lehet majd a törvény szerint az európai üzemi tanácsba küldeni? Választással vagy jelöléssel, ha választással akkor ki és hogyan választhat? Nyílt vagy titkos szavazással? Ha pedig jelöléssel, akkor kié lesz a jelölés joga, az üzemi tanácsé, a szakszervezeté, stb.?

Miről dönthet még a hazai szabályozás? Pl. A különleges tárgyaló testület egyes jellemzőiről, tagjai megválasztásának módjáról, a tagok számáról a minimális és maximális létszám között, a költségvetéséről.

 

 

Az európai üzemi tanácsról szóló irányelv gyakorlati alkalmazása során pedig olyan kérdések is felvetődnek, mint pl. a küldött nyelvtudása, felkészültsége (bár az európai üzemi tanácsok költségvetése fedezi a tolmácsolás költségeit, mégis más az, ha a küldött közvetlenül is szót tud érteni partnerével). Lényeges lesz a küldött és a hazai leányvállalat közötti kapcsolat minősége, intenzitása. Kérdés, mennyire lesz általános és hogyan fog működik, mennyire lesz hatékony a több leányvállalatot egyszerre ellátó képviselet? Ilyen és sok más dilemma merül fel a (közel)jövő kapcsán.

Kiadványunk célja az, hogy tisztázza, milyen jogosítványokkal fognak rendelkezni a hazai munkavállalók az EU csatlakozás és az európai üzemi tanácsról szóló irányelv hatályba lépése után? Célunk az is, hogy bemutassunk néhány példát, ez európai üzemi tanácsban való részvétel néhány lehetőségét.

 

 

 

 

 

II. Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv

Miért jöttek létre az európai üzemi tanácsok?

Az Európa Tanács 1994. szeptember 22-én kelt 94/45/EC sz. irányelve alapján, az európai üzemi tanács a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgálja a közösségi szintű vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban. Az irányelv célja, hogy bővítse a közösségi szintű vállalkozásoknál és a közösségi szintű vállalkozáscsoportoknál dolgozó munkavállalók tájékoztatáshoz és vélemény nyilvánításhoz fűződő jogait.

A "konzultáció" kifejezés a munkavállalók képviselői és a központi vezetőség vagy más megfelelő szintű vezetőség közötti véleménycserét és párbeszédet jelenti.

Mit nevezünk közösségi szintű vállalkozásnak, vagy vállalkozáscsoportnak?

Az irányelv meghatározása szerint:

(a) "közösségi szintű vállalkozás" minden olyan vállalkozás, amelynek a tagállamokon belül legalább 1000 alkalmazottja van, és legalább két tagállamban legalább 150 alkalmazottja van;

(b) "a közösségi szintű vállalkozáscsoport" következő jellemvonásokkal rendelkező vállalkozáscsoportot jelenti:

– legalább 1000 alkalmazott a tagállamokon belül,

– legalább két vállalkozáscsoport különböző tagállamokban, és

– legalább 150 alkalmazottal rendelkező legalább egy vállalkozáscsoport egy tagállamban, és legalább egy másik, legalább 150 alkalmazottal rendelkező vállalkozáscsoport egy másik tagállamban;

A személyi állomány méretére vonatkozóan előírt küszöbértékeket az előző két év során alkalmazottak – köztük a részmunkaidőben dolgozók – átlagos létszáma alapján kell kiszámítani az országos törvényekkel és/vagy gyakorlattal összhangban.

Kinek a feladata az európai üzemi tanács megválasztásához szükséges feltételek biztosítása?

Az európai üzemi tanács létrehozása, vagy a munkavállalók tájékoztatására és véleményük kikérésére szolgáló eljárás kialakítása, a közösségi szintű vállalkozások és közösségi szintű vállalkozáscsoportok esetében a központi vezetőség feladata.

Ha a központi vezetőség nem egy tagállamban található, ezt a feladatot a központi vezetőségnek az illető tagállamban működő – szükség esetén kijelölendő – képviselőjének kell átvennie, illetve azon üzleti szervezet vagy csoportos vállalkozás vezetőségének kell átvennie, amely bármelyik tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót alkalmazza.

A központi vezetőségnek saját kezdeményezésére, vagy legalább két különböző tagállamban működő legalább két vállalkozásnál vagy üzleti szervezetnél alkalmazásban álló legalább 100 munkavállaló írásban előterjesztett kérésére tárgyalásokat kell kezdeményeznie az európai üzemi tanács létrehozásáról.

Mit kell tudni a különleges tárgyaló testületről?

Az európai üzemi tanács létrehozásának érdekében egy különleges tárgyaló testületet kell létrehozni a következő irányelvekkel összhangban:

- A különleges tárgyaló testület tagjainak megválasztására vagy kinevezésére szolgáló módszert azoknak a tagállamoknak kell meghatározniuk, amelyek területén a nevezett tagok megválasztandók vagy kinevezendők.

- A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy azon vállalkozások és/vagy üzleti szervezetek esetében, amelyekben a munkavállalóknak önhibájukon kívül nincsenek képviselői, az alkalmazottak jogosultak legyenek a különleges tárgyaló testület tagjainak megválasztására vagy kinevezésére.

Hány tagból áll a különleges tárgyaló testület?

A különleges tárgyaló testületnek legalább három és legfeljebb 17 taggal kell rendelkeznie.

Egy tag kell, hogy képviseljen minden olyan tagállamot, amelyben a közösségi szintű vállalkozás egy vagy több üzleti szervezettel rendelkezik, vagy amelyben a közösségi szintű vállalkozáscsoport vállalatai találhatók.

A további tagok száma arányban kell hogy legyen az adott üzleti szervezeteknél dolgozó alkalmazottak számával, ahogyan azt a központi vezetőségnek helyt adó tagállam törvényei előírják.

A központi és a helyi vezetőséget tájékoztatni kell a különleges tárgyaló testület összetételéről.

A tárgyalásokkal kapcsolatos tevékenysége során a különleges tárgyaló testületet az általa kiválasztott szakértők is segíthetik.

Mi a különleges tárgyaló testület feladata?

A különleges tárgyaló testület feladata, hogy a központi vezetőséggel kötött írásos megállapodás formájában meghatározza az európai üzemi tanács(ok) hatáskörét, összetételét, funkcióit és hivatali idejét, vagy a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra szolgáló eljárás kialakításához szükséges lépéseket.

Hogyan jön létre a megállapodás?

A megállapodás megkötése érdekében a központi vezetőségnek találkozót kell összehívnia a különleges tárgyaló testülettel. Erről tájékoztatnia kell a helyi vezetőségeket is.

A különleges tárgyaló testület legalább kétharmados szavazótöbbség esetén dönthet úgy is, hogy nem tekinti megkezdettnek a tárgyalásokat, vagy hogy lezárja a már megkezdett tárgyalásokat.

A különleges tárgyaló testület összehívására irányuló új kérelem legkorábban a fenti döntés után két évvel terjeszthető elő, kivéve, ha az érintett felek e vonatkozásban rövidebb időszakot kötnek ki.

Miről szól a megállapodás?

A központi vezetőség és a különleges tárgyaló testület közötti megállapodásnak meg kell határoznia:

  • A megállapodás hatálya alá tartozó közösségi szintű vállalkozásokat vagy a közösségi szintű vállalkozásnak a megállapodás hatálya alá tartozó üzleti szervezeteit.

  • Az európai üzemi tanács összetételét, tagjainak számát, a helyek elosztását és a hivatali időt.
  • Az európai üzemi tanács funkcióit és a tájékoztatási és konzultációs eljárást.
  • Az európai üzemi tanács üléseinek helyét, gyakoriságát és időtartamát.
  • Az európai üzemi tanácsnak juttatandó pénzügyi és anyagi erőforrásokat.

  • A megállapodás érvényességi idejét és újratárgyalásának eljárását.

Ki állja a tárgyalások költségeit?

A tárgyalásokkal kapcsolatos mindennemű költséget a központi vezetőségnek kell viselnie, hogy képessé tegye a különleges tárgyaló testületet feladatainak megfelelő elvégzésére.

Ezzel az elvvel összhangban a tagállamok költségvetési szabályokat határozhatnak meg a különleges tárgyaló testület működésével kapcsolatban. Nevezetesen, a tagállamok korlátozhatják a nyújtott pénzügyi támogatást, hogy az csak egy szakértő igénybevételét fedezze.

Kikből áll az európai üzemi tanács?

Az európai üzemi tanácsnak a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport alkalmazottaiból kell állnia, akiket a vállalkozások személyi állományaiból a munkavállalók képviselői vagy – ilyenek hiányában – az összes alkalmazott választ meg vagy nevez ki.

Minden olyan tagállamot, amelyben a közösségi szintű vállalkozás egy vagy több üzleti szervezettel rendelkezik egy rendes tag, valamint az alkalmazottak számával arányos számú póttag képvisel az európai üzemi tanácsban.

Az európai üzemi tanács összetételéről a központi vezetőséget tájékoztatni kell.

Az európai üzemi tanács tagjait az országos törvényekkel és/vagy gyakorlattal összhangban kell megválasztani vagy kinevezni.

Hány tagból áll az európai üzemi tanács?

Az európai üzemi tanácsnak legalább három és legfeljebb harminc tagból kell állnia.

Ha a tanács mérete úgy kívánja, tagjaiból egy legfeljebb háromtagú végrehajtó bizottságot kell választania. A tanács ügyrendjét maga fogadja el.

Milyen munka folyik az európai üzemi tanácsokban?

Az európai üzemi tanács számára biztosítani kell a jogot arra, hogy évente egyszer találkozzon a központi vezetőséggel. A találkozókon a vezetés és az üzemi tanács - a központi vezetőség által összeállított jelentés alapján – konzultál a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport üzletmenetének alakulásáról és annak kilátásairól. A helyi vezetőségeket is tájékoztatni kell.

A találkozón érinteni kell

  • a vállalkozás strukturális változásait;

  • gazdasági és pénzügyi helyzetét;

  • az üzleti tevékenység, a termelés és az értékesítés előrelátható fejlődését;

  • a foglalkoztatottsággal kapcsolatos helyzetet és annak várható alakulását, valamint a szervezet terén eszközölt jelentősebb változtatásokat;

  • az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetését;

  • a termelés átruházását, a vállalati egyesüléseket;

  • a vállalkozások, üzleti szervezetek vagy azok lényeges részeinek karcsúsítását vagy bezárását, valamint a kollektív elbocsátásokat.

Mit tehet az európai üzemi tanács a munkavállalókat érintő átszervezések esetén?

Ha olyan kivételes körülmények állnak fenn, amelyek a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben befolyásolják – mint például a telephely változások, az üzleti szervezetek vagy vállalkozások bezárása, vagy kollektív elbocsátások –, ezekről az európai üzemi tanácsot tájékoztatni kell. Az európai üzemi tanácsnak joga van arra, hogy találkozást kezdeményezzen a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport saját döntési jogkörrel rendelkező központi vezetőségével vagy annak bármely egyéb szintű vezetőségével abból a célból, hogy a munkavállalói érdekeket jelentős mértékben befolyásoló intézkedésekről tájékoztatást kapjon és konzultálhasson.

Mire irányul az európai üzemi tanács tájékoztatási kötelezettsége?

Az európai üzemi tanács tagjainak tájékoztatniuk kell az üzleti szervezeteknél vagy a közösségi szintű vállalkozáscsoportok vállalatainál alkalmazott munkavállalók képviselőit, vagy – ilyen képviselők hiányában – a személyi állomány egészét a vezetőséggel folytatott tájékoztató és konzultációs eljárás kimeneteléről.

Ki állja a tárgyalások költségeit?

Az európai üzemi tanács működési költségeit a központi vezetőségnek kell viselnie. Az érintett központi vezetőség köteles az európai üzemi tanács tagjainak olyan pénzügyi és anyagi erőforrásokat juttatni, amelyek képessé teszik őket feladataik megfelelő ellátására.

Az ülések megszervezésének költségét, a tolmácsolás költségeit, valamint az európai üzemi tanács és választott bizottsága tagjainak szállás- és útiköltségét – egyéb megállapodás hiányában – a központi vezetőségnek kell fedeznie.

Ezekkel az elvekkel összhangban a tagállamok költségvetési szabályokat határozhatnak meg az európai üzemi tanács működésével kapcsolatban. A nyújtott pénzügyi támogatást korlátozhatják úgy, hogy az csak egy szakértő költségeit fedezze.

Helyettesíthető-e az európai üzemi tanács más eljárásokkal?

A központi vezetőség és a különleges tárgyaló testület írásban dönthet úgy, hogy az európai üzemi tanács létrehozása helyett egy vagy több tájékoztatási és konzultációs eljárást alakít ki.

A megállapodásban meg kell határozni, hogy a munkavállalók képviselői milyen módon jogosultak találkozni a nekik nyújtott információk megvitatása céljából.

Ennek az információnak különösen a dolgozók érdekeit jelentősen befolyásoló nemzetek feletti kérdésekre kell vonatkoznia.

Milyen esetekben lépnek életbe a kiegészítő követelmények?

Az üzemi tanácsok létrehozása érdekében az alább felsorolt esetekben annak a tagállamnak a törvényei által meghatározott kiegészítő követelményeket kell alkalmazni, amelyben a központi vezetőség található:

  • ha a központi vezetőség és a különleges tárgyaló testület így határoz;

  • ha a központi vezetőség a legalább 100 munkavállalók írásban benyújtott tárgyalásokat kezdeményező kérelemének beérkezésétől számított hat hónapon belül nem kezd tárgyalásokat;

  • ha az említett kérelem dátumától számított három éven belül a tárgyaló felek nem képesek megállapodásra jutni.

 

Mit kell tudni a bizalmas információk kezeléséről?

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a különleges tárgyaló testületek vagy az európai üzemi tanácsok tagjai, illetve a nekik segítő szakértő ne legyenek feljogosítva semmilyen olyan információ kiadására, megtartsák azokat az információkat, amelyet kifejezett titoktartási kötelezettség mellett bocsátottak rendelkezésükre. E kötelezettség az érintettek hivatali idejének lejárta után is fennáll.

Ugyanez vonatkozik a munkavállalók képviselőire a tájékoztatási és konzultációs eljárás folyamán.

Mikor nem köteles a központi vezetőség információt szolgáltatni?

Meghatározott esetekben és az országos törvényekben rögzített feltételek és korlátok mellett minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy a területén található központi vezetőség nem köteles információt szolgáltatni abban az esetben, ha az információ természete – objektív kritériumok szerint – olyan, amely súlyosan sértené az érintett vállalkozások működését, vagy azokra nézve hátrányos lenne.

A tagállamok előzetes igazgatási vagy bírói felhatalmazás alapján hozhatnak ilyen rendelkezést.

Minden tagállam olyan külön rendelkezéseket hozhat a területén működő vállalkozások központi vezetőségére vonatkozóan, amelyek közvetlenül és alapvetően ideológiai irányelvekként szolgálnak a tájékoztatásra és véleménynyilvánításra nézve, azzal a feltétellel, hogy a jelen irányelv elfogadásakor az adott ország törvényei már tartalmaznak ilyen konkrét rendelkezéseket.

Mit tehet ilyenkor a munkavállaló?

A tagállamoknak gondoskodniuk kell olyan igazgatási vagy bírósági fellebbezési eljárásokról, amelyeket a munkavállalók képviselői kezdeményezhetnek azokban az esetekben, ha a központi vezetőség titkosságot követel vagy nem szolgáltat információt.

Mit kell tudni a munkavállalók képviselőinek védelméről?

A különleges tárgyaló testületek tagjainak, az európai üzemi tanácsok tagjainak, valamint a munkavállalók képviselőinek – feladataik ellátása során – ugyanolyan védelmet és garanciákat kell élvezniük, mint amilyet a munkavállalásuk helyéül szolgáló ország hatályos törvényei és/vagy gyakorlata a munkavállalók képviselői számára biztosítanak.

Ez különösképpen vonatkozik a különleges tárgyaló testületek vagy európai üzemi tanácsok ülésein való részvételre, valamint a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport személyi állományában levő tagok számára a feladataik ellátásához szükséges távollét időtartamára történő bérfizetésre.

 

Mi biztosítja az európai üzemi tanácsokkal foglalkozó irányelv betartatását?

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha a jelen irányelv előírásait nem tartják be.

Biztosítaniuk kell, hogy megfelelő igazgatási és bírósági eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a jelen irányelvből adódó kötelezettségek érvényesítését.

Az ilyen eljárások közé tartozhatnak azok az is, amelyek a kérdéses információ bizalmasságának védelmét szolgálják.

Milyen más rendelkezésekkel áll kapcsolatban az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv?

  • Tanács 1975. február 17-én kelt, 75/129/EEC számú, a tagállamok kollektív elbocsátásokra vonatkozó törvényeinek közelítéséről szóló irányelve;

  • a Tanács 1977. február 14-én kelt, 77/187/EEC számú, a munkavállalók jogainak vállalatok, üzleti vállalkozások vagy üzletrészek átruházása során történő védelmére vonatkozó tagállami törvények közelítéséről szóló irányelve.

A jelen irányelv nem érintheti hátrányosan a munkavállalóknak az országos törvényekben rögzített, már meglévő, a tájékoztatásra és konzultációra vonatkozó jogait.

Mikor nem alkalmazhatók az irányelv rendelkezései?

Ha a közösségi szintű vállalkozásokban az irányelv teljesítésére megadott határidő lejártakor, vagy annak a kérdéses tagállamban történő bevezetésére megadott időpontban már érvényben van egy, a teljes személyi állományra vonatkozó megállapodás, amely a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatását és a velük való konzultációt szabályozza.

Ha a fent említett megállapodások lejárnak, a felek közösen dönthetnek megújításukról. Ahol nem ez a helyzet, a jelen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

 

III. Az európai üzemi tanács irányelveinek beépítése a nemzeti törvényhozásba

(Forrás: Európai Szakszervezeti Szövetség)

Mely ágazat nem került az irányelv hatálya alá?

A kereskedelmi hajózási ágazat.

Négy tagállamban, Dániában, Olaszországban, Hollandiában és Görögországban a kereskedelmi hajók személyzete kiszorult az irányelv hatálya alól.

Dánia, Hollandia

A dán és a holland törvények szerint a kereskedelmi flotta személyzete nem választható be sem a különleges tárgyaló testületbe, sem az európai üzemi tanácsba. Minden más szempontból az irányelvek hatálya alá esik. Különösen fontos bevonni õket a küszöbértékek meghatározásába.

Olaszország, Görögország

A kereskedelmi hajók legénysége teljes mértékben kiesik az irányelv hatálya alól. Nem számítják be õket a küszöbértékek meghatározásában, nincs szavazati joguk, nem választhatók és nem esnek az európai üzemi tanács hatáskörébe sem.

Hogyan valósult meg a definíciók átvétele?

A konzultáció alapelve

Az irányelv 2. cikkelyében megfogalmazott definíciókat (központi vezetés, különleges tárgyaló testület, stb.) a tagállamok egy kivételével, szó szerint átvették.

Ez a kivétel a konzultáció alapelve volt. Az európai üzemi tanácsok megalakításáról szóló irányelv szerint a "konzultáció" kifejezés a munkavállalók képviselői és a központi vezetőség, illetve, adott esetben, más vezetőségi szint közötti véleménycserét és párbeszédet jelenti. Ily módon az európai üzemi tanács képviselőinek lehetősége van arra, hogy ne csak a központi vezetéssel tárgyaljanak, hanem egy másik vezetési szinttel is, pl. egy adott termékcsoportot felügyelő menedzsmenttel.

Franciaország

A francia törvényi szabályozás ezt a lehetõséget nem említi külön. A konzultáció a francia definíció szerint: véleménycsere és párbeszéd kialakulása. A párbeszéd lehetséges szintjei nincsenek pontosan meghatározva.

Írország, Luxemburg

Az ír törvény szerint a konzultáció a munkavállalók képviselõje és a központi vezetés között folyó párbeszéd. A luxemburgi változat hasonló ehhez.

Skandinávia, Portugália

A skandináv országokban és Portugáliában a törvény nem tartalmazza a konzultáció elvének a meghatározását.

A törvény belga, német, osztrák, spanyol, olasz és görög változata szóról szóra ismétli az irányelv konzultáció meghatározását.

Szakértő, munkavállaló, képviselő

Néhány tagországban a jogharmonizációs tárgyalások további definíciók elfogadását hozták.

Írország

Az ír jogszabályok egyebek között meghatározzák a "szakértő", a "munkavállaló", illetve a "munkavállaló képviselője" kifejezéseket:

  • munkavállaló: olyan személy, aki megbízási szerzõdés alapján dolgozik a vállalatnál és nem vesz részt a vállalat központi vezetésének munkájában, vagy a vállalatcsoport központi vezetésében;

  • a munkavállaló képviselõje: olyan személy, akit megválasztottak vagy delegáltak a különleges tárgyaló testületbe, illetve a szakszervezeti megbízott, tekintet nélkül arra, hogy a vállalat alkalmazottja-e;

  • szakértő: bármely természetes személy.

Hogyan vették át a tagállamok a felelősségről szóló cikkelyt?

A tagállamok a jogharmonizációs folyamatban átvették a felelősségről szóló cikkely logikáját.

Az irányelv 4. cikkelye meghatározza, hogy a vállalat központi vezetõségének mi a feladata az európai üzemi tanács létrehozásával, valamint a tanácskozásokkal kapcsolatban. Amennyiben a vállalat központja az Európa Unión kívül található - például japán vagy amerikai vállalatok esetében - a központi irányítás kinevezheti tagállamokban képviselõjét. Az alapelvtől abban az esetben lehet eltérni, ha az anyacégnek Európában nincs leányvállalata. Ha a központi vezetés nem nevezi ki képviselőjét, a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató egység menedzsmentjét terheli a tárgyalások felelőssége.

Hogyan került át a nemzeti törvényi szabályozásba a különleges tárgyaló testületről szóló cikkely?

Az informálás hierarchiája

Az európai üzemi tanács létrehozását a központi vezetés és a munkavállalók, illetve azok képviselői egyaránt kezdeményezhetik. A központi cég két különböző tagállamban található leányvállalatának legalább száz munkavállalója, vagy azok képviselõi kezdeményezhetik a különleges tárgyaló testület összehívását. A testület tevékenységéről a központi vezetőséget tájékoztatni kell. A nemzeti jogharmonizációt előkészítő európai szintű tárgyalások során számos tagállam úgy vélekedett, hogy előnyös volna a helyi vezetés közvetlen bevonása a tájékoztatási folyamatba. A helyi menedzsment kötelessége lenne, hogy a vállalat központi vezetését késedelem nélkül értesítsék.

Dánia, Németország, Spanyolország, Írország, Hollandia, Ausztria és Portugália ezt a javaslatot beépítette a nemzeti törvényébe. A helyi vállalatvezetés a közvetítő szerepét játssza a központi vezetés és a munkavállalók között. A vállalat központi vezetésének ebben az esetben is kötelessége 6 hónapon belül összehívni a különleges tárgyaló testületet.

Dánia, Ausztria

A dán jogszabályok szerint a központi vezetés felelõs azért, hogy biztosítsa a különleges tárgyaló testület munkájához szükséges feltételeket, és közvetlenül tárgyal a javaslattevõkkel.

Németország

A német szabályozás szerint, helyi menedzsment kötelessége a központi vezetést azonnal értesíteni a különleges tárgyaló testület megalakításának szándékáról és az ezzel kapcsolatos munkáról.

Írország

A helyi vezetőség 15 napon belül köteles a központi vezetést értesíteni.

Belgium, Luxemburg

A különleges tárgyaló testület összehívására csak a központi vezetés jogosult. A helyi vezetés ugyanakkor köteles továbbítani a munkavállalói képviselet kívánságait a központi vezetésnek.

A finn, svéd és norvég jogszabályok nem írják elő a kezdeményezésben és tájékoztatásban résztvevők hierarchiáját.

A felhívás

A különleges tárgyaló testület létrehozására történő felhívás akkor érvényes, ha azt legalább száz munkavállaló, vagy azok képviselõi teszik meg, legalább két különböző tagállamban található legalább két vállalatból. A kérést írásban kell benyújtani.

Németország

A központi vezetésnek a feladata az, hogy összeszámlálja az aláírásokat.

A különleges tárgyaló testület összetételérõl a központi vezetés tájékoztatja:

- a kérelmezõket;

- a helyi vezetést ;

- a helyi szintű munkavállalói képviselet testületeket;

- a helyi szakszervezetet.

Mit jelent az, hogy a különleges tárgyaló testület létrehozását két munkavállalói képviseletnek kell kezdeményeznie?

Példa: Egy hollandiai és egy franciaországi leányvállalat munkavállalói képviseletei kezdeményezik a különleges tárgyaló testület megalakítását. Ezután tisztázni kell, hogy ki legyen a kapcsolattartó a központi vezetés és a helyi érdekeltek között. A kapcsolattartásért felelős személy megállapodik a központi vezetőséggel a különleges tárgyaló testület elsõ találkozójának helyérõl és idejérõl.

Ausztria

Az osztrák jogszabályok szerint az elsõ aláíró a szóvivõ, ha õ nem vállalja a feladatot, más szóvivõt kell kinevezni.

A különleges tárgyaló testület megalakítását célzó eljárás

Németország, Ausztria, Hollandia

A különleges tárgyaló testület tagjait helyi szinten a munkavállalói képviseletek nevezik ki. A német, az osztrák és a holland jogszabályok szerint, amennyiben a munkavállalói képviseleti szerv (ez lehet helyi üzemi tanács, szakszervezeti csoport, stb.) vállalatcsoport-szinten működik, akkor a kinevezést ez a testület végzi. Ha nincs ilyen, akkor a központi képviseleti szerv dönt a delegálásokról. A dolgozói képviseleti szerv elnöke és alelnöke kinevezést kaphat a különleges tárgyaló testület tagjai közé.

Amennyiben nincs munkavállalói képviselet csoport szinten, akkor a kinevezést a következõ képviseleti szint végzi el. Ez a helyzet Németországban, Ausztriában és Hollandiában. A német és az osztrák szabályozás kitér arra az esetre, ha több csoportszintű és egy központi üzemi tanács egyaránt működik. Az európai üzemi tanácsba delegált képviselőket ekkor a központi üzemi tanács nevezi ki.

Belgium, Spanyolország

Azokban az országokban, ahol nincs csoportszintű munkavállalói érdekképviselet, mint például Belgiumban és Spanyolországban, a különleges tárgyaló testület tagjainak kinevezését vagy megválasztását az összes helyi szintű üzemi tanácsot, illetve érdekképviseleti szervet tömörítő bizottság hajtja végre (Belgiumban a Comité d'entreprise, illetve az Ondernemingsraad, Spanyolországban a Comité de Empresa.)

Franciaország, Portugália, Olaszország

Franciaországban, Portugáliában és Olaszországban a szakszervezeteket bevonják a tagok kinevezésébe. A szakszervezeteknek joga van jelölteket javasolni. Franciaországban a szakszervezetek egyedül élvezik ezt a jogot, Olaszországban és Portugáliában a szakszervezetek és más helyi munkavállalói érdekképviseleti testületek együtt tehetik meg ezt.

Ki lehet a különleges tárgyaló testület tagja?

Luxemburg, Franciaország, Ausztria

A luxemburgi, a francia és az osztrák jogszabályok alapján csak olyan személy, aki már tagja valamilyen munkavállalói érdekképviseleti testületnek.

A görög, ír, spanyol, német, holland, norvég, finn, dán, portugál és olasz jogszabály nem tartalmaz hasonló rendelkezést. A gyakorlat nagy valószínűséggel az, hogy a meglévő munkavállalói érdekképviseleti szervek tagjaiból választanak képviselőt.

Ausztria, Portugália, Írország, Belgium

Ebben a négy országban a függetlenített szakszervezeti tisztségviselõk nevezhetõk ki a különleges tárgyaló testületbe.

A különleges tárgyaló testület nagysága

Az irányelv szerint a különleges tárgyaló testület legalább 3, legfeljebb 17 fõbõl áll.

Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Olaszország, Görögország a fenti szabályozást változtatás nélkül átvette.

Belgium, Németország, Spanyolország, Hollandia, Ausztria és Portugália esetében a nemzeti jogszabály kissé eltér. Ezen országok rendelkezése alapján, minden ország, amelyben a közösség szintű vállalat működik, legalább egy képviselõt küld a különleges tárgyaló testületbe. Miután a szabályozás egyes országokban a munkavállalók létszámát is figyelembe veszi a különleges tárgyaló testületbe küldhető képviselők számának megállapításakor, a testület esetenként több mint 17 főből is állhat. Ez akkor fordulhat elő, ha az anyacégnek valamennyi tagállamban van nagy létszámú foglalkoztatottal rendelkező leányvállalata.

A különleges tárgyaló testület helyeinek elosztása

A szabályozás az összes tagállamban azonos.

A legelső szempont, hogy a közösségi szintű vállalatcsoport minden tagja egy képviselőt küld a különleges tárgyaló testületbe. A további mandátumok a vállalat nagyságától függnek. Néhány tagállam további rendelkezéseket hozott a különleges tárgyaló testület tagjaival kapcsolatban.

Ausztria, Luxemburg

Az osztrák és a luxemburgi jogszabályok szerint ügyelni kell a szellemi és a fizikai dolgozók megfelelő arányára.

Ausztria, Németország

Az osztrák és a német törvényhozás fontosnak tartotta, hogy a nők esélyegyenlőségének biztosítását belefoglalja a szabályozásba, a létszámarányosság elvét szem előtt tartva.

Póttagok választása

Néhány tagállamban szabályozás kitér a póttagok megválasztására. A póttagok nevét tartalmazó lista a különleges tárgyaló testület munkájának folytonosságát hivatott biztosítani. A tartalék listán lévõ személyeket pontosan úgy nevezik ki, mint a különleges tárgyaló csoport rendes tagjait. A lista legalább egy póttagot tartalmaz tagállamonként és egy további póttagot abban az esetben, ha a munkavállalók legalább 75 %-a legalább egy tagállamban található.

Belgium

A belga szociális partneri egyezmény előírja a tartalék lista felállítását.

Nem tagállamból delegált képviselő jelenléte a különleges tárgyaló testületben

Egyetlen tagállam sem tiltja a nem tagállamban lévő leányvállalatok munkavállalóinak jelenlétét a különleges tárgyaló testületben. A legtöbb tagállam azonban egyáltalán nem foglalkozik ezzel a kérdéssel törvényi szinten. Amennyiben a nem tagállamban lévő vállalat érdekképviselete jelzi részvételi szándékát, az általános gyakorlat az, hogy megfigyelőként részt vehet a testület ülésein.

Németország a többségtől eltérően úgy rendelkezik, hogy ha a tárgyalások során úgy döntenek, hogy a megállapodások hatályát a nem tagállamban található leányvállalatokra is kiterjesztik, akkor az ott működő érdekképviseleteket is be kell vonni a különleges tárgyaló testület munkájába. A tárgyaló felek eldöntik, hogy az így delegált képviselők teljes jogú tagok, vagy megfigyelők lesznek-e.

Ki ismerheti a különleges tárgyaló testület tagjainak adatait?

Valamennyi tagállam úgy rendelkezett, hogy a központi vezetést és a helyi vezetőséget egyaránt tájékoztatni kell a különleges tárgyaló testület tagjainak nevét és címét illetően.

Németország, Franciaország, Luxemburg

A német jogszabályok szerint nemcsak a vállalati menedzsmentet szükséges tájékoztatni, hanem az adott ország vállalatainál működő szakszervezeteket, illetve munkavállalói érdekképviseletet is.

Olaszország

Az olasz szociális partnerek megállapodása értelmében a szakszervezetek levélben értesítik a központi és helyi vezetést a különleges tárgyaló testület tagjainak adatairól.

Hollandia

A holland jogszabályok kötelezik a központi vezetést, hogy tájékoztassa a vállalatot, vagy vállalatcsoportot, a különleges tárgyaló testület összetételérõl és a központi vezetéssel történõ elsõ találkozó idõpontjáról.

A különleges tárgyaló testület feladatai és működési struktúrája

A különleges tárgyaló testületet, a megalakulási szándék kinyilvánítása után, legkésőbb hat hónapon belül össze kell hívni.

Ausztria, Belgium

Az osztrák, valamint a belga szociális partnerek megállapodása ennél valamivel rövidebb határidõt ír elõ. A központi vezetés meghívót küld az alakuló ülésre, miután megkapta a különleges tárgyaló testület tagjainak névsorát.

Norvégia

A norvég szociális partnerek egyezménye kimondja, hogy a központi vezetés három hónapon belül tárgyalást kezdeményez a különleges tárgyaló testületet tagjaival.

Az alakuló ülést valamennyi tagállamban a vezetőség hívja össze. Ezen az ülésen a különleges tárgyaló testület megválasztja elnökségét. Németországban egy, Ausztriában több elnökhelyettest választanak. Az alakuló ülésről a különleges tárgyaló testület elnöke informálja a központi vezetést, ezután következhetnek az érdemi tárgyalások.

Németország, Ausztria, Spanyolország, Belgium

A német, a spanyol és az osztrák jogszabályok szerint a különleges tárgyaló testület a tárgyalások megkezdése előtt elõkészítõ ülést hívhat össze a központi vezetés részvételével.

A német szabályozás szerint a különleges tárgyaló testület hívja meg a vezetőséget az előkészítő ülésre.

A belga szociális partneri egyezmény ugyancsak megerõsíti a különleges tárgyaló testületnek ezt a jogát és, ha a központi vezetésnek nincs ellenvetése, a különleges tárgyaló testület minden találkozó előtt előkészítő üléseket tarthat.

Hollandia, Luxemburg

Hollandiában és Luxemburgban a jogszabályok pusztán azt szögezik le, hogy a különleges tárgyaló testületnek jogában áll elõkészítõ tárgyalásokat tartani, mielõtt a központi vezetéssel az elsõ találkozót megtartaná.

Az elõkészítõ találkozókról nem tesz kifejezett említést a szabályozás Írországban, Görögországban, Svédországban, Dániában, Finnországban, Norvégiában és Olaszországban.

A szakértők

Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv kimondja, hogy a különleges tárgyaló testület a tárgyalások ideje alatt szakértõk segítségét is igénybe veheti. A különleges tárgyaló testület szabadon dönthet arról, hogy kíván-e szakértõi segítséget igénybe venni. A tagállamok korlátozhatják a szakértõkre szánt költségeket.

Szinte valamennyi tagállam jogszabályai megengedik szakértõk alkalmazását, azzal a feltétellel, hogy a különleges tárgyaló testületben feladatukat a törvényben elõírt szabályok szerint látják el. Olyan szabály is létezik, hogy a vállalat nagyságának, valamint az elvégzendő munka mennyiségének arányában lehet a szakértők számát megállapítani.

Belgium, Luxemburg

A belga és a luxemburgi jogszabályok szerint a különleges tárgyaló testület és a központi vezetés együtt állapítja meg a szakértők számát és feladatait. A belga szabályozás kimondja, hogy egy szakértõt a központi vezetés finanszíroz. (A luxemburgi törvény szerint megegyezés esetén több szakértõ munkája is finanszírozható.)

Norvégia

A norvég szociális partneri egyezmény értelmében a tárgyaló felek, szakértők bevonása mellett, a helyi szakszervezet segítségét is kérhetik.

Németország

A német szabályozás kimondja, hogy a szakértõk lehetnek szakszervezeti képviselõk is.

A különleges tárgyaló testület költségvetése

Az irányelvek kötelezik az európai szintű vállalatokat arra, hogy viseljék a dolgozói képviseletekkel folytatott tárgyalások költségeit. A különleges tárgyaló testület számára lehetõvé kell tenni, hogy megfelelõ módon végezze feladatát.

Ausztria

Az osztrák jogszabályok értelmében a központi vezetésnek kell fedeznie a különleges tárgyaló testület munkájához szükséges kiadásokat. Különösen vonatkozik ez a tárgyalások, előkészítő tárgyalások, a szakértõk, a tolmácsok költségeire, útiköltségre és szállásköltségre. A jogszabály a felmerülő adminisztrációs kiadásokról is rendelkezik.

Németország, Spanyolország, Luxemburg

A német, a spanyol és a luxemburgi jogszabályok is ilyen értelemben foglalkoznak a költségekkel. A központi vezetés fedezi azokat a kiadásokat, amelyek a különleges tárgyaló testület létrehozásához és tevékenységéhez szükségesek. A német jogszabályok rendelkeznek a működési forrásokról, ide értve az irodai személyzet költségeit is.

Hollandia

A holland szabályozás szerint általában a központi vezetés fedezi a különleges tárgyaló testület feladatainak teljesítéséhez szükséges költségeket.

Ugyanez vonatkozik a többi tagállamra is.

A tárgyalások felfüggesztése

A különleges tárgyaló testület kétharmados többséggel felfüggesztheti a tárgyalásokat. Ilyen döntés esetén a különleges tárgyaló testület összehívását újra lehet kérvényezni, de csak a következő évben. A tárgyaló felek itt is köthetnek külön megállapodást.

Ausztria

Az osztrák jogszabályok szerint a tárgyalások újraindítása korábban is lehetséges abban az esetben, ha idõközben a vállalat vagy vállalatcsoport struktúrájában jelentõs változások mentek végbe.

Hogyan jön létre az európai üzemi tanács?

A megállapodás

A különleges tárgyaló testület feladata, hogy tárgyalások útján megállapodjon a központi vezetéssel az európai üzemi tanács magalakításának feltételeiről. A különleges tárgyaló testület és a központi vezetés tetszés szerinti megállapodást köt.

Valamennyi tagállam jogszabályai előírják, hogy az egyezményben fel kell sorolni az összes érdekelt vállalatot.

Németország, Ausztria

A német és az osztrák szabályozás szerint a tagállamokon kívül elhelyezkedő leányvállalatokat is fel kell sorolni. (A portugál jogszabályok ezt például nem tartalmazzák.)

Németország, Ausztria, Hollandia, Portugália

Az osztrák, a holland, a portugál és a német szabályozás elõírja, hogy az európai üzemi tanács mandátumának meghatározása mellett definiálni kell azokat az eljárásokat is, amelyeket nagyobb változások bekövetkeztekor, mint például a vállalati struktúraváltás, követni kell.

Luxemburg

A luxemburgi jogszabályok szerint biztosítani kell minden olyan ország munkavállalóinak megfelelõ szintû képviseletét, ahol a közösségi méretű vállalat jelen van.

Olaszország

Az olasz szociális partneri egyezmény elõírja, hogy a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogot érintõ szabályokat az egyezményben le kell fektetni.

Hány tagból áll az európai üzemi tanács?

Valamennyi tagállam elfogadta, hogy az európai üzemi tanács legalább három tagból álljon és hogy minden ország, amelyben az európai szintű vállalatnak van képviselete, legalább egy képviselőt küldhessen a tanácsba. Az irányelv szerint a felsõ határ 30 fő, erre nézve a tagállamok szabályozása eltérő.

Svédország, Finnország, Spanyolország, Hollandia, Ausztria és Portugália jogszabályai csupán azt kötik ki, hogy minden érintetett tagállamból legalább egy képviselõ kerüljön be az európai üzemi tanácsba. A további helyek kiosztásánál a foglalkoztatottak száma dönt.

Dánia, Svédország, Norvégia

Dániában, Svédországban, Norvégiában a központi vezetés minden második évben ellenõrzi a foglalkoztatási adatokat, majd az európai üzemi tanács és a központi menedzsment együtt dönt a szükséges helyek elosztásáról.

Németország, Hollandia

Németországban és Hollandiában a mandátumok elosztása általában a törvényileg jól lefedett helyi üzemi tanácsok hatáskörébe tartozik.

Bizalmas információ és titoktartás

Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv foglalkozik a titoktartási kötelezettséggel, és a bizalmas információ kezelésének kérdésével is. Bizalmas információt a tárgyalások résztvevői nem adhatnak ki.

Az irányelv szerint a központi vezetésnek bizonyos esetekben jogában áll információt visszatartani - főleg olyan esetekben, amikor az információ kiadása károsan érinteni a vállalatot, vagy negatívan befolyásolná annak működését. Ennek megállapítása objektív kritériumok alapján kell, hogy történjen.

Ausztria, Luxemburg

Az osztrák és a luxemburgi jogszabály egyértelműen elõírja, hogy a helyi munkavállalói érdekképviseletre és annak szakértőire nem vonatkoznak a bizalmas információ kezelését célzó előírások, őket a konzultációk eredményeirõl tájékoztatni kell.

Németország

A német szabályozás ezen kívül elõírja, hogy a bizalmas jellegre vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik a munkavállalói képviseletre a felügyelõ bizottságban sem.

Hollandia

A holland törvény szerint a központi vezetőség köteles megindokolni a bizalmas kezelésre vonatkozó igényt. Meg kell állapítani a titkosítás időtartamát, valamint meg kell határozni, hogy mely személyek esnek a bizalmas kezelésre vonatkozó szabályok hatálya alá és mely személyek kivételek alóla.

Az irányelvnek azt a rendelkezését, hogy a központi vezetőség visszatarthat információt szinte valamennyi tagállam adaptálta, ám konkrétan nem határozták meg, milyen esetekre vonatkozik a szabályozás, pusztán általános követelményeket fektettek le.

Ausztria, Hollandia

Az osztrák szabályozás csak annyit mond ki, hogy nem lehet információt kiadni, ha a vezetőség, objektív szempontok alapján, úgy ítéli meg, hogy az a vállalat működését súlyosan károsítaná.

Németország

A német jogszabályok szerint információt csak abban az esetben lehet közölni, ha az nem veszélyezteti a vállalat működését, vagy nem sérti meg a kereskedelmi titoktartás követelményét. A "működés", valamint a "kereskedelmi titok" kifejezés a német szabályozásban pontosan definiálva van.

Spanyolország

A spanyol jogszabályok elõírják, hogy a központi vezetés nem köteles kiadni olyan információt, ami a vállalat működését veszélyezteti, vagy kereskedelmi titkot sért, illetve élhet az információ visszatartásának jogával a vállalat gazdasági stabilitásának védelmében. Ez az elvárás nem terjed ki foglalkoztatottak adataira.

Norvégia, Svédország, Finnország

A norvég szociális partneri egyezmény, valamint a svéd és a finn szabályozás nem foglalkozik külön a titoktartás és a bizalmas kezelés kérdésével.

Dánia

Dániában a központi vállalatvezetés eldöntheti, hogy milyen információt tart vissza, abban az esetben, ha az információ kiadása kárt okoz a vállalatnak.

Olaszország, Luxemburg

Az olasz és a luxemburgi jogszabályok értelmében külön bizottságnak kell megvizsgálni, hogy a vállalatvezetés jogosan tart-e vissza információt. A bizottságban az európai üzemi tanács egy tagja, a vezetőség egy tagja és egy harmadik tag vesz részt. A bizottságnak meghatározott időn belül döntést kell hoznia.

A munkavállalók képviselőinek védelme, a munkavállalók képviselőinek jogai és kötelességei

Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv kimondja, hogy a különleges tárgyaló testület és az európai üzemi tanács képviselői nem szenvedhetnek semmilyen megkülönböztetést, valamint, hogy nem büntethetők elbocsátással vagy egyéb szankciókkal. A nemzeti jogalkotás, az irányelvvel összhangban, a védelem mértékét sajátosan határozhatja meg.

Az európai üzemi tanács képviselőinek, feladataik ellátására, fizetett szabadság jár. Ennek kérdése másként jelenik meg a tagállamok jogszabályalkotásában.

Ausztria

Az osztrák jogszabályok nem foglalkoznak külön a szabadság kérdésével, mivel az európai üzemi tanács tagjai rendszerint tagjai eleve jogosultak a munkájuk elvégzéséhez szükséges fizetett szabadságra.

Spanyolország, Franciaország

A spanyol európai üzemi tanács tagjai részére évente 60 óra, a francia képviselők részére évente 120 óra szabadság áll rendelkezésre.

A korábbi megállapodások érvényessége

Az irányelv 13. cikkelye kimondja, hogy az adaptációt megelőzően létrejött megállapodások érvényben maradnak, amennyiben az összes foglalkoztatottat érintik és biztosítják a tagállamokban elhelyezkedő vállalatok közti információs és konzultációs jogot.

Ezt minden tagállam változtatás nélkül, bizonyos kiegészítésekkel átültette saját jogalkotásába.

Az európai üzemi tanács összetétele

Az európai üzemi tanács tagjainak megválasztása az irányelvek értelmében ugyanúgy történik, mint a különleges tárgyaló testületinek tagjainak megválasztása. Valamennyi tagországban csak vállalati alkalmazottak lehetnek az európai üzemi tanács tagjai.

A tagállamok többségének szabályozása szerint a központi, valamint a helyi vezetést haladéktalanul tájékoztatni kell az európai üzemi tanács összetételérõl.

Németországban a központi irányítás feladata, hogy tájékoztassa a helyi menedzsmentet és a német vállalatokat képviselõ szakszervezeteket az európai üzeni tanács összetételérõl. A német szabályozás biztosítja a nõk egyenlő részvételi esélyeit.

Franciaország

A francia jogszabályok értelmében a vállalat vezetője tagja az európai üzemi tanácsnak, és az általa kinevezett két személy tanácsadói minõségben részt vesz az európai üzemi tanács ülésein.

Az európai üzemi tanács képviselői mandátumának időtartama

A legtöbb tagállamban az európai üzemi tanács képviselőinek mandátuma négy év.

Ausztria

Az osztrák szabályozás szerint a képviselői mandátum az európai üzemi tanácsban előbb is véget érhet: ha a vállalat megszűnik, vagy a foglalkoztatottak száma a tanács magalakításához szükséges küszöb alá süllyed. Az európai üzemi tanács tagjai visszahívhatók.

Az európai üzemi tanács vezetősége

Az európai üzemi tanács az alakuló ülésen a tagok elnököt és alelnököt választanak.

Németországban és Ausztriában az európai üzemi tanács saját tagjai közül választ elnököt és egy alelnököt. Az elnökség a munkavállalók köréből kerül ki.

Franciaország

Franciaországban a vállalat vezetője az európai üzemi tanács elnöke. Az európai üzemi tanács többségi szavazással titkárt választ saját tagjai közül.

Hollandia

A holland jogszabályok külön meghatározzák, hogy ki legyen az információs és konzultációs célú megbeszélések elnöke. Külön megállapodás hiányában az elnökséget a központi vezetés és az európai üzemi tanács tagjai felváltva látják el.

A holland, az osztrák, a belga, a spanyol, az ír és a portugál, valamint a luxemburgi szabályozás értelmében az európai üzemi tanács saját eljárási jogokat állít fel.

Az elõkészítõ találkozó

Valamennyi tagállam szabályozása lehetővé teszi, hogy a munkavállalók képviselõi elõkészítõ értekezletet tartsanak a vállalat vezetésének jelenléte nélkül.

Franciaország

A francia jogszabályok értelmében az előkészítő megbeszélés a vezetés jelenléte nélkül történik, annak ellenére, hogy a vállalat vezetője az európai üzemi tanács elnöke. Az előkészítő ülés napirendi pontjait kizárólag a munkavállalók képviselõi állapítják meg.

Információs és konzultációs jog

Az irányelv értelmében az európai üzemi tanács és a központi menedzsment évente egyszer konzultációs és információs célú megbeszéléseket tart

A legtöbb tagország szabályozása lehetõvé teszi, hogy évente egynél több találkozót tartsanak.

A megbeszélések tárgya

Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv meghatározza, hogy milyen témákban kell a konzultációs és információs eljárást lefolytatni. További tárgyalási pontokat az európai üzemi tanács javasolhat.

Ausztria

Az osztrák szabályozás lehetõvé teszi, hogy az európai üzemi tanács éljen a konzultációs és információs jogával a munkavállalókat érintő gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális kérdésekben, amennyiben a vállalatnak legalább két leányvállalata van.

Németországban, Hollandiába, Svédországban a szabályozás előírja, hogy a központi vezetés köteles időben átadni a tárgyaláshoz szükséges dokumentumokat, írásos formában.

Spanyolország

A spanyol jogszabályok értelmében a megbeszélést a központi vezetőség hívja össze, legalább 4 héttel a tárgyalások időpontja előtt, és a szükséges dokumentumokat írásban rendelkezésre bocsátja.

Az európai üzemi tanács szakértői

Valamennyi tagállam úgy határozott, hogy az európai üzemi tanács szakértők segítségét is igénybe veheti.

Németországban a szakértõ a szakszervezet hivatalos képviselõje is lehet.

Az európai üzemi tanács költségei

A tagállamok szabályozásában a központi vállalatvezetés köteles viselni az európai üzemi tanács üléseivel, az előkészítő megbeszélésekkel kapcsolatos költségeket, a tolmácsolási költségeket, a szállás és az utazási költséget.

Németországban a központi irányítás fizet minden anyagköltséget, az irodai személyzet kiadásait, valamint a találkozók költségeit.

IV. Európai üzemi tanácsok európai nagyvállalatoknál

Sara Lee

A Sara Lee multinacionális vállalatcsoport három üzletágban állít elő és értékesít világszínvonalú termékeket: az élelmiszer és italgyártás, a fehérnemű, a háztartási és testápolási cikkek területén. Olyan márkák fémjelzik nevét többek között, mint a Douwe Egberts, a Pickwick, a Sanex vagy a Zwitsal.

A chicagoi székhelyű vállalatcsoportnak 58 országban vannak leányvállalatai, melyek összesen mintegy 141.500 embernek biztosítanak megélhetést. Az 58 országból kilenc az Európai Unió tagja, a cég európai központja Párizsban található.

A Sara Lee európai üzemi tanácsa az Európai Szakszervezeti Szövetség és a francia szakszervezetek nyomására jött létre, összesen 25 tagja van. Megalakításában fontos szerepet játszott a munkavállalóknak az a felismerése, hogy az őket érintő döntések nemcsak helyi szinten születnek. A tőlük távol elhelyezkedő központi vezetés döntései, a vállalat általános helyzete is befolyásolják a helyi eseményeket, akár pozitív, akár negatív irányba.

A Sara Lee európai üzemi tanácsa élve információs jogával kezdeményezi, hogy betekinthessen az üzleti jelentésbe, hogy megismerhesse a harmadik világ országaiban foglalkoztatott alvállalkozók számát, valamint a vállalatnál foglalkoztatottak életkori megoszlását.

Freudenberg vállalatcsoport

A németországi székhelyű Freudenberg vállalatcsoport 24 telephelyet tart fenn az Egyesült Államokban, többségüket a japán NOK vállalattal együttműködve. A Freudenburg - NOK csoport az autóalkatrész iparág egyik meghatározó szereplője.

A Freudenberg egyesült államokbeli üzemeinek szakszervezetei kezdeményezték a vállalat európai üzemi tanácsával való együttműködést, annak munkájában való részvételt. A vállalat európai üzemeit lefedő globális érdekképviseleti szervezetbe való belépés az amerikai üzemek egyetlen lehetősége az európai központi vezetőségre való nyomásgyakorlásnak.

Az előkészítő tárgyalások során a vállalat európai üzemi tanácsa egybehangzóan megszavazta az egyesült államokbeli üzemek szakszervezeteivel való együttműködést. A tanács ülésén üzleti jelentések hangzottak el, valamint tárgyalást folytattak a vállalat egészségért és biztonságért felelős vezetőjével.

Bofrost vállalatcsoport

A németországi székhelyű, mélyhűtött készételeket előállító és terjesztő vállalatcsoport az Európai Unió területén számos leányvállalattal rendelkezik. 1997-ben speciális megállapodás készül a vállalatcsoporton belül, ami a csoport minden üzemének paritásos beleszólási lehetőséget biztosít. A központi irányítást egy operatív bizottság és a részvényesek tanácsadó testülete látja el. A munkáltató visszautasította az egyik német üzem helyi érdekképviseletének a foglalkoztatottak számára és a csoporton belüli vállalkozások struktúrájára vonatkozó információs kéréseit.

Az Európai Bizottság, az osztrák és német kormánnyal együttműködve, beadványt készített, amit eljuttatott az európai bírósághoz. Ebben megerősítették, hogy a dolgozóknak joga van informálódni ahhoz, hogy eldönthesse: jogosult-e az üzem az európai üzemi tanács létrehozásáról szóló tárgyalások, illetve egy nemzetközi információs és konzultációs eljárás kezdeményezésére. A bíróság döntése értelmében minden a vállalatcsoport minden leányvállalata köteles a dolgozók képviselőit a birtokában lévő információval, illetve az információt megmagyarázó és kiegészítő dokumentumokkal ellátni.

Az eset bátorítja mind az üzemi tanácsokat, mind a szakszervezeteket arra, hogy több információt kérjenek munkáltatóiktól, és kötelezi a vezetést, hogy megmagyarázza az adatgyűjtési eljárás módját, feldolgozási körülményeit, és értékelési szempontjait, a vállalat dolgozóit érintő döntések megszületése előtt.

V. Hazai EÜT tapasztalatok

 

Allianz AG

A Hungária Biztosító Rt., a német Allianz AG tulajdonában van. Az Allianz AG létrehozta európai üzemi tanácsát, 2001-ben megtartották első, kísérleti ülésüket. 2002-ben kerül sor a tervek szerint az első éves rendes találkozóra, ahol már várhatóan érdemi kérdésekre is sor kerül. Az európai üzemi tanács létrehozását a tulajdonosok kezdeményezték. A magyarországi leányvállalattól két fő kapott meghívást az európai üzemi tanácsba, ők már 2001-ben részt vettek az első találkozón.

Aluminium Company of America (Alcoa)

Az amerikai tulajdonban lévő Alcoa az EU szabályozás szerint európai vállalatnak számít, több mint másfélszáz leányvállalata működik Európában. 1999-ben alakult meg az Alcoa-n belül az un. Euroforum, amely valójában az Alcoa európai üzemi tanácsa. A megalakulás azonban még nem jelentette a valóságos működés megkezdődését, ez egyelőre még 2001-ben is váratott magára. Az Alcoa magyarországi leányvállalatának, a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft-nek a munkavállalói először az európai üzemi tanács létrehozásánál bábáskodó speciális tárgyaló testületben résztvevő holland leányvállalat képviselőivel vették fel a kapcsolatot. Ezt követően a spanyol, holland és német tárgyaló felekkel is kapcsolatba léptek, kérve, hogy segítsék elő a magyarországi részvételt. A magyarországi cég azonban egyelőre még nem tagja az Euroforum-nak, valószínűleg az anyavállalat kivárja Magyarország EU csatlakozását ahhoz, hogy teljes joggal bevonja a magyar munkavállalóinak képviselőjét az Euroforum (jövőbeni) munkájába. A valóság az, hogy az Euroforum érdemi működését nagyban akadályozta, hogy a világcég 2000/2001-ben folyamatos szervezeti változásokon ment keresztül, cégfelvásárlások, cégösszevonások, stb. következtében az európai üzemi tanácsban való részvételi jogosultságokat mindig újra és újra kellett megállapítani.

2001 végén az Alcoa munkavállalói ott tartanak, hogy számos tárgyaláson túljutva az intézmény már létrejött, a magyarországi leányvállalat munkavállalói több ország leányvállalatának munkavállalói képviselőivel is kapcsolatban állnak, és ha az Euroforum megkezdi érdemi működését, már nem lesz számukra ismeretlen a terep.

Audi AG

A német tulajdonban lévő Audi Hungária Motor Kft dolgozói képviselője részt vesz az Európai Üzemi Tanácsban.

1999-ben a német (ingolstadt-i), az olaszországi, a nagy-britanniai és a magyar leányvállalat hozott létre egy közös üzemi bizottságot. A három ország leányvállalata az ingolstadt-i üzemi tanács elnökét bízta meg az európai üzemi tanácsban a három cég közös képviseletével. Ebben az esetben tehát a magyarországi Audi dolgozóit

közvetetten képviselik az európai üzemi tanácsban.

Electrolux

A svéd Electrolux európai üzemi tanácsa az első között jött létre. Az európai üzemi tanácsba a hazai leányvállalat munkavállalóinak küldötte - aki egyben a szakszervezet elnöke is - teljes jogú tagként vesz részt. Az európai üzemi tanács üléseit rendszeresen tartja, ahol tájékoztatást kapnak a dolgozók az anyavállalat helyzetéről, stratégiájáról. Az Electrolux lehetővé teszi az európai üzemi tanácsban való érdemi részvételt azzal is, hogy a cég finanszírozza a nyelvi különbözőségek okozta kiadásokat, továbbképzést biztosít, stb.

ENI, ITALGAS-SNAM (TIGAZ), Gas de France (ÉGÁZ, DÉGÁZ)

Az olaszországi ENI-nél megalakult és működik az európai üzemi tanács. 1998/1999-ben a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. munkavállalóinak képviselője egyelőre még csak meghívottként vett részt az európai üzemi tanácsban, amely évente egyszer ülésezett. 2000-ben és 2001-ben a TIGÁZ már egy főt rendes tagként is delegálhatott az európai üzemi tanácsba. A cég a hazai vállalat a vállalat üzemi tanácsának elnökét küldi az EÜT-be.

Az európai üzemi tanácsban való több éves részvétel alapján megállapítható, hogy a magyarországi cég az ENI-nél működő vállalatok munkakultúrájára vonatkozóan széles ismeretanyaghoz jutott. Megkapták az éves üzleti jelentéseket, olyan adatok kerültek birtokukba, amelyekhez másként nem jutottak volna. Információt kaptak arról, hogy a vállalatcsoporton belül milyen mozgások vannak, hol történnek leépítések, beruházások, stb. Bonyolították ugyanakkor az érintkezést a nyelvi nehézségek.

A Gas de France európai üzemi tanácsában a magyar leányvállalatok egy-egy fővel vesznek részt. A magyar, német és a francia leányvállalatok küldötteit a szakszervezetek delegálják.

Eridania Béghin-Say, Béghin-Say

Három cukorgyár, a Mátravidéki, a Szerencsi és a Szolnoki Cukorgyár tartozik az francia Eridania Béghin-Say-hoz. A vállalatcsoport - az elsők között - már 1995-ben létrehozta az európai üzemi tanácsát, s mintaként szolgált olyan cégeknek, mint pl. a Parmalat. Az EÜT tagokat a csoportnál a szakszervezetek jelölték, különösen aktívak voltak a franciaországi és az olaszországi üzemek szakszervezeti képviselői. A magyarországi leányvállalatok egy teljes jogú képviselőt küldhettek már a kezdetektől fogva az EÜT-be. 2000-ben tervbe vették egy szociális karta megalkotását is. 2001. június elsejével a vállalatcsoport profiltisztítást hajtott végre, leadta a növényolajipari üzletágát. A cukoripari csoport önálló lett és tőzsdére került. Ez azt is jelentette, hogy a korábbi európai üzemi tanács megszűnt. Jelenleg három ország húsz gyárában folytatnak tárgyalásokat arról, milyen feltételekkel kellene az új európai üzemi tanácsot létrehozni. A csoport átalakulásával lekerült a napirendről a készülő szociális karta is. Megvan azonban a remény arra, hogy az európai üzemi tanács újra történő létrehozása lökést ad a szociális kartának is. 2001 novemberében ült össze Brüsszelben az Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Idegenforgalmi Szakszervezetek Európai Szövetsége (EFFAT, European Federation of Trade Unions in the Food, Agriculture, and Tourism and Allied Branches) értekezlete. A kelet-európai régiót a magyar cukoripar képviselte. A folyamatban kiemelhető az EFFAT pozitív szerepe.

Phoenix csoport

A németországi Phoenix csoport magyarországi leányvállalatának küldöttei rendes tagként vesznek rész az európai üzemi tanácsban. Jelenleg a Phoenix két magyarországi leányvállalata, a nyíregyházi Taurus Pálma, a szegedi Taurus Emergé Gumiipari Kft delegál külön küldöttet az EÜT-be. Nincs azonban annak sem akadálya, hogy a makói Az EÜT-tagok tapasztalatai azt mutatják, hogy hozzájutnak a megfelelő információhoz, a feltett kérdésekre megkapják a válaszokat. A legutolsó találkozót Hannoverben tartották. Érdekes momentum az, hogy az olasz leányvállalat képviselői rendszeresen távol maradnak. A nyíregyházi Taurus Pálma üzemi tanácsának elnöke 1998-tól vesz rész az európai üzemi tanácsban.

Ganz Mérőgyár Kft (Schlumberger Industries, ACTARIS)

Az európai üzemi tanács 2000 decemberében alakult meg a francia Schlumberger csoportnál. Az ideiglenes tárgyaló csoport meglehetősen hosszadalmasan, több mint két évig alkudozott előtte olyan kérdéseken, hogy hány fős legyen az üzemi tanács, hogyan oldják meg a nyelvi nehézségeket, stb., de valójában az is közrejátszott, hogy a tulajdonosok már tudták, hogy hamarosan eladják a csoportot. A megalakult európai üzemi tanács egyszer ülésezetett, 2001 szeptemberében. A napirenden a három éves üzleti terv szerepelt, illetve a Schlumberger-nél bekövetkező tulajdonoscserével összefüggésben az új tulajdonosok mutatkoztak be. Az ülésen 6-7 nyelven folyt a szinkrontolmácsolás (a cég több mint 30 országban van jelen a világon). Kommunikációs és hallgatólagos elvárás az, hogy angolul minden résztvevőnek tudnia kell. A Schlumberger EÜT tagok valamennyien szakszervezeti tisztségviselők. Az előkészítő tárgyaláson és az EÜT ülésen is jelen volt a munkavállalók megbízásából olyan szakértő, aki részt vett a megállapodás elkészítésében. A franciaországi vállalat szakszervezete szakértőt bízott meg a három éves üzleti terv értékelésével és a munkaadói képviselet felkészítésével. Az EÜT-ben és az EÜT előkészítése során folyó munkában jól meg lehetett figyelni az EU tagországbéli szakszervezetek munka-és tárgyalási stílusát, azt, hogy pl. kevésbé hajlamosak a kompromisszumra, könnyebben nyúlnak a sztrájk eszközéhez és hamarabb fordulnak a bírósághoz. Igaz, a törvények erősen védik őket.

Sajátos a figyelem középpontjában lévő témák különbözősége is. Míg az EU tagállamokbéli leányvállalatoknál elsősorban a munkahely megtartására való törekvés állt a középpontban, addig a hazai (magyarországi) törekvéseknél a bérkérdés játssza a központi szerepet. Ez persze nem tekinthető véletlennek, az olasz gyárbezárással munkahelyek szűntek meg. Ezzel párhuzamosan közép-európai munkahelyek jöttek létre. Az érdekellentét rányomja bélyegét az EÜT-beli kapcsolatokra is. Kezdetben a személyes kapcsolatok nagyon jók voltak, az egymás közötti információ szabadon áramlott. Később - amikor már napirendre kerültek a bezárások, a tulajdonosváltás, stb. - óvatosabbak lettek az EÜT tagok is. Míg Olaszországban gyárbezárásra került sor, addig Magyarországon új gyár épült. Míg egymással szemben diszkrétebbek lettek az EÜT-ben a tagok, addig megmaradt a közös cél: a vezetőségtől a lehető legtöbb információhoz jutni.

A Schlumerger Metering adásvétele közben 2001 novemberében megtörtént, több mint 8000 főt érintve. A tulajdon 2,5 százalékban szakmai befektetőé, két volt Schlumberger felső vezetőé, jelentős részben viszont pénzügyi befektetőé (az LBO France által létrehozott ACTARIS) lett. A magyarországi vállalat stratégiai fontosságú az új konstellációban, a magyar leányvállalat vezetője lett a közép-európai divízió vezérigazgatója. A tervek szerint minden országban továbbélnek a már meglévő kollektív megállapodások. A hazai leányvállalat neve továbbra is a Ganz Mérőgyár Kft marad. Az új európai üzemi tanács várhatóan 2001 decemberében összeül.

Irodalom

 

 

Guide for good practice, www.ipa-unvolve.com

www.gmb.org.uk

TUC Case Study-European Works Council in action, http://bizednet.bris.ac.uk

European Court of Justice, Keynote ruling on Euiropean Works Council, www.euen.co.uk

European Workers Back Local 1107 in Negotiation with Freudenberg, http://ranknfile-ue.org

 

 

 

 

E-mail